Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

MONUMENTA HISTORICA - BLASKOVICS József: Az „orta Madzsar" (Orta Macar) és Erdély történetére vonatkozó török okiratok I. Rákóczi György fejedelem korából

vesztett, hogy el sem indult Bécs ellen. Betört ugyan Ausztriába, de az ősz beállta miatt visszavonult seregével telelésre 9 a Balkanra. Szapolyai János halála után (1540. július 21.) a rákosi országgyűlés 1540. szeptember végén Szapolyai csecsemő fiát, János Zsigmondot (szül. 150. július 7.) választotta meg utódjául. Ebbe a szultán is beleegyezett és a fiatal királyt, s anyját Izabella királynét oltalma alá vette. Szülejmán szultán, szövetségesének védelmére, harmadszor is hadjáratot indított és 1541. szeptember 2-án bevette Budát, de nem adta át a csecsemő királynak, hanem saját birodalmához csatolta. A csecsemő királyt pedig anyjával és tanácsosaival Erdélybe küldte. Az erdélyi országgyűlés 1541. július 22-én elismerte János Zsigmondot atyja törvényes örököséül és 1542. január 25-én Fráter Györgyöt"^ nevezte ki kormányzóul. Ez utóbbi országgyűlésen a kormányzó felolvasta Szülejmán szultán levelét, melyben megerősíti János Zsigmondot királyi méltóságában."'""'" Az erdélyi adót később állapították meg tízezer aranyban. Ez az összeg Erdély akkori gazdaságához képest nem volt magas. A szultán nem is annyira a pénz miatt rendelte el az évi adófizetést, hanem "annak a jó cselekedetnek az emlékére", mint 12 ő maga kijelentette , melyet Izabella királynőnek és a fiatal királynak tett. Ezen kívül a szu-ltán arra is gondolt, hogy az ország ne legyen nagyon megterhelve és János Zsigmond "királyilag élhessen és neveltethessék"."'"'

5 A szultán védelme alatt Erdély jelentős szabadságot élvezett, mert a Porta nem avatkozott be a kis ország (a törökök rendesen csak vilajetnek, azaz tartománynak nevezték), belső ügyeibe. Az állami életet az országgyűlés, ill. az országgyű14 lés által szabadon választott fejedelem irányította. Erdélynek a portától való függősége abban nyilvánult meg, hogy az országgyűlés által választott fejedelmet fejedelmi minőségében a Portának kellett jóváhagynia és hogy évi adót kellett Erdélynek fizetnie. Az erdélyi országgyűlés tudatában volt a török szövetség