Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

MONUMENTA HISTORICA - BLASKOVICS József: Az „orta Madzsar" (Orta Macar) és Erdély történetére vonatkozó török okiratok I. Rákóczi György fejedelem korából

azonban irodalmunkban ismeretlen. Ezek az iratok több, történelmi szempontból érdekes adatot tartalmaznak Kassa és a hét felső-magyarországi vármegye, ill. az Orta Madzsar történetéhez, pl. mennyi adót fizettek, mennyi és milyen ajándékokat adtak a terület birtoklásáért a Portának. "Orta Madzsar" és Erdély története ebben a korszakban szorosan összefűződött, ezért szükségesnek látszik rövid pillantást vetni Erdély akkori politikai helyzetére, főleg a Portához való viszonyára, az erdélyi adó fizetésének és az "ajándékok" küldésének kialakulására. A tragikus mohácsi csata döntő befolyással volt nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa történetére is. II. Lajos király is életét vesztette, s ezért minél előbb új királyt kellett választani. A pozsonyi országgyűlés nem tudott egységre jutni, s 1526 végén két királyt is választottak: Szapolyai Jánost és Habsburg Ferdinándot. A két király között csakhamar kitört a háború. Ferdinánd elfoglalta Budát, Tokaj közelében megverte Szapolyait, aki először Erdélybe, majd további vereségek után Lengyelországba menekült. Szapolyai tudta, hogy Ferdinánd ellen sikeresen nem állja meg a sarat, ezért 1527 végén követet küldött a Portára, hogy a szultán szövetségét és katonai segítségét kérje. A szultán a követet, Laszky Jeromost^ 1528. január 28-án kegyesen fogadta és közölte vele, hogy Szapolyait elfogadja szövetségeséQ ül és katonai segítséget is küld neki Ferdinánd ellen. Mindkét oldal meg volt győződve ennek a szövetségnek messzeható politikai jelentőségéről. A szultán megtartotta ígéretét és 1528 októberétől Mehmed szendrői bég, 1529 nyarán maga a szultán hatalmas sereggel elindult Ferdinánd ellen Szapolyai megsegítésére. Egészen Bécsig jutott, ostrom alá is vette, de három hét múlva a roppant esős és hideg időjárás miatt október 14-én abbahagyta az ostromot és visszatért Budára, ahol találkozott Szapolyai

val, átadta neki a várat és várőrségül háromezer katonát. 1532 nyarán Szülejmán szultán újabb hadjáratot indított Ferdinánd ellen, de Kőszeg ostromával (aug.5-30.) annyi időt