Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

MONUMENTA HISTORICA - BLASKOVICS József: Az „orta Madzsar" (Orta Macar) és Erdély történetére vonatkozó török okiratok I. Rákóczi György fejedelem korából

vezte ki és az "Orta Macar Kirali" (Középső-Magyarország kirá4 lya) címet adományozta neki. A szultán okiratát 1682. szeptember 16-án kézbesítették Thököly Imrének, ettől a naptól kezdve a török történelmi irodalomban ezt a területet hivatalosan "Orta Macarnak", vagy "Orta Macaristánnak" nevezték."

5 Ez az elnevezés tisztán földrajzi alapon keletkezett, mivel a szóban forgó terület két "magyar" (Madzsar) állam között (Orta) beékelődve fekszik: nyugaton a királyi Magyarországgal volt határos, délkeleten pedig Erdéllyel, melyet a törökök szintén magyar államnak tartottak a lakosság nagy részének és az erdélyi fejedelmeknek magyar nemzetisége miatt. Thököly azonban ezt a címet nem használta, magát "Kuruc királynak" (Kurusz Kirali) nevezte. Ez az elnevezés is elterjedt a török történeti irodalomban. A Porta és az erdélyi fejedelmek, ill. "Orta Madzsar" királya között ebben az időszakban élénk diplomáciai kapcsolatok alakultak ki, követeket, nagyköveteket, futárokat, ajándékokat és leveleket küldtek egymásnak. Az erdélyi fejedelmeknek küldött portai levelek a szultáni kancellária által hivatalosan készített kétkötetes kéziratban maradtak fenn. A kézirat címe: Protocollum correspondent!ae Turcarum Vezirii cum praecipuis Europae aulis; jelzete Turc. 29. (220 fol.) valamint Turc. 30. (109 fol.) és a göttingeni Állami Könyvtárban van elhelyezv-e. A kézirat Kollár Ádám Ferencnek (1718-1783), a bécsi császári könyvtár egykori igazgatójának gyűjteményéből származik. A két kötet mintegy 500 történelmi okirat szövegét tartalmazza, amelyeket a Porta különböző európai és ázsiai fejedelmeknek az 1054-1098 (1644-1686) közötti években küldött. A Turc. 29. jelzetű kötetben 42 irat van az erdélyi fejedelmeknek címezve, mégpedig I. Rákóczi Györgynek 10, II. Rákóczi Györgynek 19 és Apafi Mihálynak 13. Kassával és a hét vármegye ügyeivel 12 irat foglalkozik. Az iratok egy részét a magyar történeti irodalom ismeri, adatokat idéz belőlük, sőt egynek (VIII. levél) az egykorú fordítását is közli. (Lásd MHH. V. 395. o. CCX.sz.) Legtöbbje