Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA ACHIVISTICA - TÓTH Péter: A török elleni felszabadító háború dokumentumai Borsod vármegye és Miskolc város levéltárában (1683-1699)

öt statútum született az adófizetést, kettő pedig a fuvarbéli szolgáltatásokat megtagadók ellen. Érdekes, hogy a rendeletek megalkotói különbséget tettek a fizetésre képtelen szegények és azok között, akik "contumatia ducti" tagadták meg a fizetést; innen tudjuk, hogy egyes jobbágycsaládok akkora nyomorban éltek, hogy még behajtani sem lehetett rajtuk a kivetett adót. Ezekért földesuraik tartoztak fizetni. A súlyos büntetéseket kilátásba helyező statútumok nagy száma is mutatja, hogy mekkora terhet jelentett a borsodi népnek a' háború. Avármegye a lakosság adófizető képességének a megtartására is kénytelen volt ügyelni, igyekezett tehát védelmet nyújtani egyes rétegeknek: statútumaival szabályozta a cselédszegődtetés idejét és rendjét, a cselédek terheit, a kézművesek által termelt áruk értékét, a napszámosok fizetését; statútumával erősítette meg az uzsorakamatot eltiltó császári rendeletet is. Ugyanakkor kénytelen volt új terheket rakni a lakosság vállaira: elrendelte például a megyei tisztségviselők által írott levelek ingyenmunkával való továbbítását, az elfogott gonosztevők és rabok szállítását /1697/. A vármegye statútumok segítségével szervezte saját belső életét és a joghatósága alá tartozó helységekét is. 1685 és 1697 között többször is rendelkezett a helységek tanácsával és bíráival kapcsolatban; előírta, hogy mi a teendő bíróválasztáskor az ilyan falvak esetében, ahol a lakosság többsége nemes, megszabta, hogy milyen terhek alól mentesülhetnek azok, akik mint bírák munkálkodnak a falu több lakosának az érdekében. Sok statútum szól a megyei tisztségviselők - az alispán, a szolgabírák - hatáskörének módosításáról és kiterjesztéséről, a törvényszék előtti eljárási módokról, a megyén kívül lakók idézéséről. A közállapotokra, közbiztonságra jellemző, hogy a megyebéli nemesek igen kis számban jelentek meg a gyűléseken, mert nem volt biztonságos az utazás, ellenszegültek a közgyűlési határozatoknak, sértegették és gyalázták a kötelességüket teljesítő tisztségviselőket, nem akartak követi és egyéb tisztségeket elvállalni - az ilyeneket is statútumok büntetik. A közerkölcsök eldurvulását mutatják azok a statútumok, ame-