Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Zolnay Lászlót A "Balassák" és a Felvidék. (Adatok a XII-XIV. század néhány kritikus évtizedéhez)
bágyfiúig, s az ardóktól a királyi halásznépekig - belső s külső háborúk i- dején mindig megbízható fegyveres had; a zólyomi ispánok - tehát a Balassa ősök - zászlai alatt vonultak fel a X1IÍ-XIV. század háborúiban. S minél több érdemet szereztek a XIII. századi Balassa ősök, s a lobogóik alá sereglő nemesek, servienseik, famulusaik, de az ardók s a királyi halászok is, annál több nagy-zólyomi magánbirtokot szereznek valamennyien. S a települők irtják az erdőt, - innen a Vészveres helynév Zólyomban és Liptó- ban -, falvakat, a nemesek kúriákat, a Balassa-elődök várakat, városokat és templomokat emelnek. Egyházakat és bányákat nyitnak.^ A Synk fia Detriktől eredő család nemzetségnevet nem viáelt; őseredetü-c két genusaink sorában hiába keresnők. XIII. századi arisztokráciánkban parvenük. Korai borsodi-abaúji szálaik s már a XIII. században viselt bölény„ 12 , „ fejes címerük arra utal: tálán borsodi vadasz-nepek ivadékai. , 13 Meglehet az is, hogy a XI-XIII. századi zólyomi "kolonizáció" során 14 nem csak nyitrai, honti, barsi, gömöri királyi szolgálónépek települtek a nagyzólyomi ispánság területére, hanem - a Balassa ősökkel együtt - borsodi várnépek is. (Talán ide kapcsolódik Anonymusnak egyetlen, Zólyommal kapcsolatos adata: a zólyomi erdőispánság főhelyét Borsod-Zólyom né vem említi. Egyébként a zólyomi Óvár - a Pusty Hr ad - egyik erdejét még a XIX. század is, máiglan Borsova néven nevezi; a szomszédos Strázsa15 hegy pedig alkalmasint a korábbi itteni gyepű emléke.) Györffy György kutatónk úgy véli: a XIII. századeleji Zólyom "királyi nyaraló - uradalom" volt, s talán még Szent István volt az, aki "elkobozta a főemberek hegyvidéki nyári legelőterületeit (így ..." a Borsfiakét a Garam völgyében, Zólyom körül"). 1135-ben már mindenesetre szó esik - a bozóki apátság alapítólevelében - a Zólyomba vezető útról. (A várról ezúttal nincsen szó). De visszatérve a Balassák XIII. századi birtokviszonyaira: egyre szaporodó jószágaikat a XII-XIII. században szerzik. A XII-XIII.. század fordulóján még nem nagybirtokosok. A család - legrégebbi, öröklött borsodi közép-birtokai mellé - a XIII. században egyre több s nagyobb Ipoly- és Vág-parti nagybirtokot szerzett. Nagyzólyomi ispáni tisztségük - néhány rövid megszakítással - 1222-től 1338-ig, több mint egy évszázadon át, apáról-fiúra szálló örökség. I. Detrik, az első zólyomi ispán (1222-1236) három fia s számos unokája közül több viseli a honti, nógrádi, pataki, beregi, szepesi és sárosi megyeispán tisztét is. Szerepük megnövekszik a tatárjárás után, majd az országnak királyi s az ifjabb királyi ketté-osztottsága idején is. Az Árpád-ház kihaltakor a család tagjainak már hét, a megyeispáni tisztségükkel járó királyi várakkal együtt kilenc vár, váruradalom van birtokában 86
