Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Zolnay Lászlót A "Balassák" és a Felvidék. (Adatok a XII-XIV. század néhány kritikus évtizedéhez)

Ís4y tehát ezt a Borsod-, Abaúj—, Zemplén megyéhez tartozó tájat kell Synk ivadékéinak, a Detre-fiak eredethelyének tartanunk.

Ezt támasztja alá az is, hot*y e család tat*jai első királyi birlokadománya- ikat is ezen a tájon - düntóen Borsodban - kérik és kapják.

Novum az is (amit 1937-ben megjelent tanulmányomban még kételkedve közöltem): a korán három fiágra szakadt család nem csak a Balassákban éri meg a XV. századot; Borsodban a Csákányi, Csernelyi (de Cherne) s tán a Ládi Csorba család ugyancsak Synk fia I. Detrik ispánnak ivadéka.^

De - az elmúlt fél évszázad alatt - bővültek a Miklós fia Demeter mesterre (+ 1312) és a Donch mesterre (+ 1345) vonatkozó ismereteink is. Ők, mint e család legkimagaslóbb XIII-XIV. századi alakjai új történészi vizsgálódások fénykörébe kerültek. Személyükkel családjuk kiemelkedik a provincializmusból, s sorsuk az országos történet dimenziójába ível. Politikai relációik jó bepillantást adnak e kritikus kor köztörténetébe, az Amadéfiak,

Csák Máté és a királyi hatalom viszonyaiba.

XXX

Annak a családnak, amelynek Demeter és Donch a legismertebb történeti alakja, első ismert őse Synk fia I. Detrik (1222-1236), a nagy-zólyomi is- pánságnak - ugyancsak első ismert - procurátora, comese volt.

Zólyom ekkoriban királyi magánuradalom. Úgy véljük, a XI-XII. század

5

fordulóján kerül az ország gyepűi mögé.

Ez a hatalmas erdőispánság a XIV. század negyedik tizedéig, 1338-ig in- korporálja a későbbi Zólyom-, Túróc-, Liptó-, Árva megyét. De ide tartoznak egyes északhonti területek is. Korai centruma a zólyomi Óvár (Pusty Hrad); egyes feltevések szerint Szent László király halálának színhelye.^ Ez a nagy-zólyomi ispánság - mint az uralkodók itineráriuma mutatja - az utolsó, XIII. századi Árpád-házi királyoknak kedvelt telelő- és nyáraló-helye: frekventált vadászterületük.7 Jellemző az, hogy a zólyomi erdőispánságban a XIII. század derekáig még mindössze négy - országos nemesnek tekinthetőQ

család ver gyökeret; elsősorban a megyeispáni tisztet szinte apáról fiúra

........................... „ „ , 9

szálló örökségként viselő Balassa csalad. A XIV. szazadra azutan egyre

szaporodnak a települések, erőteljesen növekszik a Hontból, Gömörből, Nyitrából áttelepülő magyar és a helyi szláv lakosság.

Liptóban, Túrócban, Zólyomban kialakul a (Paulinyi Oszkár szavával: félnemes) "jobbágy-fiúk" népes rétege. Derekas tömege a királyi erdőóvóknak, az ardóknak hadrendbe szervezett - centüriók keze alatt dolgozó - s utóbb részben a köznemességbe emelkedő rétege.^ Meg a királyi halászok s más királyi szolgáló népek sereglete. A zólyomi ispánság népei - nemestől job*85