Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
MONUMENTA HISTORICA - Németh Gábor: Körtvélyesi István szikszói bíró és fia XVIII. századi naplója
te, de a szőlőnek, s a gyümölcsnek semmit sem ártott. Istennek jóvoltábúl igen bő aratás volt mindenfelé. Die 29. Septembris a hegyek között nagy havak estek, mi körülöttünk is kezdett esni, pro die 30 pedig nagy dér volt. Azután anno 1. Octobris kivánatos meleg napok kezdettek járni mintegy másfél hétig, azután megesőzött az idő az egész szüret által, sőt az esztendőnek végéig ritka nap múlt el eső nélkül. A bor ezen esztendőben meglehetős bővséggel, de éretlen volt, és kelletlen, 6, s 7 forintokon meg lehetett hordóját venni, mivel az iszonyú nagy sár miatt egyfelől sem jöhettenek a borvevők. Az 1765dik esztendő engedelmes, de esős idővel mutatja magát elein, azután Pebruariusnak elein nagy havak estek, de a föld igen gyengén fagyott meg, hanem azután két vagy három éjszakai fagyással, ahol a sár öregebb volt, megbírta a marhát és szekeret, de az is alig tartott harmad napig, az esővel kiment a föld fagya, hanem újra Mátyás éjszakáján megfagyott. Martius és Aprilis szép tavaszi idővel ment el, melyre nézve a szőlő is Áprilisnak elein szépen kezdet fakadni, de a Májusi hideg szelek némely helyeken megfagylalták a fakadást, a szőlő fája is nehezen épülhetett a hideg szelek miatt, a tavasznak béjövetitül fogva ritka nap múlt el kemény szél s hideg nélkül. Ezen esztendőben nagyobb részint megtisztult a szőlő Szent János napjára. Az élet igen olcsó, úgy hogy az árpának vékáját 4, 5 polturán, a gabonának 8, s 9 polturán, a tiszta búzának 5 máriásokon köblit, meg lehetett venni. Az őszi élet meglehetős bővséggel termett, de a tavasz kevésbé. A bor is meglehetős, aszú szőlő igen sok, öt, hat forintokon, a bor pedig szüretkor 9, ÍO, 12 forintokon. Újesztendő elein 7, 8 forintokra szállott. Anno 1766. Ismét bíróságot viseltem. A tél egész Januariusban igen keményen tartotta magát kevés hóval, Dorottya táján kezdett lágyulni az idő, de ismét megkeményedett G-ergely napig, azután engedelmesebb idők jártak, Szent György nap tájban száraz, de híves éjszakák, úgy hogy a szőlő fakadásának is sok helyeken megártott a hideg dér. Ez esztendő igen fatális volt a mi határunkra, mert az árvíz réteinket i- szappal béöntötte, amit az apadás után kaszáltattunk is, az gyakor esőzések miatt nehezen tudtuk felvenni, ismét megáradván a víz, boglyáinkat felvette. Die 5. Augusti pedig a jégeső mind tavaszi vetéseinket úgy kiverte, hogy szalmájánál egyébb hasznát nem vehettük, mind pedig szőlőhegyeinket a vadászi határtúl fogva szinte az újfalusi határig úgy elverte, hogy többnyire semmi sem maradott. 784:
