Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA ARCHIVISTICA - Csatlós Istvánné: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár könyvtára

kély volt. Az állomány Adatait a statisztikákban eleinte csak a miskolci levéltári könyvtár adataival együtt találjuk. A későbbiekben a statisztikákban és könyvtári jelentésekben a fióklevéltár önálló beszámolót készített. A könyvek polcrahelyezése a fióklevéltárban a beérkezés, illetve a leltári számok rendjében történt.

Katalógus nélkül bizonyos nagyságrenden felül a könyvtárat nem lehet használni, ez tájékoztat arról, milyen müvek vannak meg és azok hol találhatók meg a könyvtár állományában. A katalógus az általános könyvtári gyakorlatban a XXX. század második felében kialakult és a következő század elején nemzetközileg szabványosított módon meghatározott adatcsoportot (címleírást) tüntet fel. Több fajtája van aszerint, hogy a címleírást milyen rendszó alatt és milyen sorrendben csoportosítják. Lehet: betűrendes (szerzői, tárgyszói, földrajzi stb.) és lehet szakkatalógus, kiterjedhet az egész állományra, vagy csak egy részére.

Az Országos Levéltár Központi Könyvtára iránymutatásának figyelembevételével 1973-ban kezdődött meg a szakkönyvtár állományának katalogizálása.

A munka külső szakmai segítség igénybevételével történt, mivel belső könyvtári munkaerőt még ekkor sem alkalmaztak. E munkálatoknál a levéltár több munkatársa is közreműködött. 1975-ben került sor először arra, hogy könyvtáros szakképesítéssel rendelkező munkaerő végezze részfeladatként a könyvtári munkát.

így fejeződött be a katalogizálási munka 1976-ben és állományrevízió is történt. Sor került a duplumok (fölöspéldányok) kiválasztására, így az állomány látszólag - a számadatok alapján - csökkent.

Ebben az évben került sor az első jelentős állományvédelmi akcióra, a tönkrement, rossz állapotban lévő könyveket külső munkaerővel beköttették, együttesen 970 db-ot, 51.310,- Ft-os értékben.

Az állományrevízió során kiválasztott duplumanyagokat - azok jellegének megfelelően - a miskolci megyei és városi könyvtár, a KSH B-A-Z Megyei Igazgatósága, MSZMP Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága, Herman Ottó Múzeum és a Nógrád megyei Levéltár kapták meg.

A könyvtár cserekiadványokkal kiépített kapcsolata az utóbbi 2 évet leszámítva igen csekély volt. Kevés kiadvány érkezett csereként a társintézményektől és egyéb helytörténeti kiadványok kiadóitól.

A következő táblázatban áttekinthetjük a könyvtár ÍO éves gyarapodási a- datait, a rendelkezésünkre álló éves statisztikai jelentések alapján:

543