Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Tóth Péter: Miskolc levéltára és Nyíry Dániel
aeknek számait, sem az Elenchusba ki téve, sem pedig az darabokra fel Írva nem találtuk; ellenben pedig, több próbák után észre vettük azt; hogy sok levelek más, nem pedig azon Speciesekbe rakva, a’ mellybe tartoznának, és a* Levelekis a’ Speciesekben, nem sorba, numerusaik szerént, hanem minden sor nélkül volnának, mellyeknek is reductioja, és az Index tsinálásra alkalmatos állapotba leendő' hozása mostani Regestrator Urnák terhes munkájába, és huzamos idejébe kerülne, az honnan is, hozzá tévén még azt, hogy a’ Vadnay Ur munkája, tsak az Index tsináláson kivül is, egy negyed résznél kevessel tenne többet, még is, a’ meg visgállásra akkor ki rendelt Tekintetes De putatio által, Vadnay Urnák 25 aranyak Ítéltettek, azért is alázatos vélekedésünk az volna: hogy azon hibáknak orvoslásokért jutalmul Regestrator Ur 25 aranyakat meg érdemelne; ennek helybe hagyását azomba a’ Tekintetes épitö széknek bölts meghatározására bizván. A’ mi végre a’ Regestratióbul ki hagyott Leveleknek meg visgállásokat illeti; ezen meg visgállást akkorra, a’ midőn Regestrator Ur az egész Archívumot el fogja készitteni hallasztottuk. Mellyről adjuk ezen tudósittásunI * .. "8 kát, stb. A levéltár állapotára, levéltári munkákra csak iktató- és mutatókönyvi bejegyzések utalnak a XIX. század első feléből: löOO-ban és 1816-ban levéltári szobák építéséről és biztosításáról, 1839-ben almáriumkészittetésről, 1800-ban, 1838-ban és 1840-ben almáriumkészittetésről, 1800-ban, 1838-ban 9 és 1840-ben a levéltári rend vizsgálatairól tudósítanak e bejegyzések. Hogy azonban ténylegesen történt-e valami a levéltár ügyében, s ha igen, micsoda, arról iratanyag hiányában nem tudunk. Az iratanyag nem utal arra, hogy nagyobb szabású rendezés történt volna ezekben az években. 1800-tól a város új iratkezelési és levéltári rendet vezetett be: a tanácsülés elé kerülő ügyek sorszámot kaptak és e számok sorrendjében kerültek a levéltárba. A kimaradt évek - 1793-1799 - iratait, amelyek terjedelme 49 csomó, tárgyak szerint csoportosították, de ezekhez semmiféle segédlet nem készült. Ez az első "Miscellanea" sorozat. A második, 25 csomó terjedelmű "Miscellaneába" elsősorban azok az iratok kerültek, amelyek valamelyik városi tisztségviselő hagyatékából bukkantak fel, valamint az 1848 és 1875 közötti, tanácsülés elé nem került ügyek iratai. Más irategyütteseket - így például a főbíró számadásokat, a telekkönyveket, az örökvallási jegyzőkönyveket, a quantuális ügyek iratait, a koldulás rendeletével kapcsolatos iratokat, az alkalmazottak eskükönyvét, a piaci élelmiszerek limitációit, a tanácstörvényszéki iratokat - külön kezelték, nem rendezték hozzá egyik sorozathoz sem. Természetesen külön sorozatot képeztek a jegyzőkönyvek is. 530
