Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Hörcsik Richárd: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Levéltárának története (1531-1966)
ja és a pénztári hivatal okmányai, könyvei, kimutatásai. Ezeket a korábban bekerült anyagokhoz csatolták. Az így begyült anyagok állagmegóvásán túl, egy igen fontos kultúrtörténeti tényt említhetünk. A kollégium megszűnésével nem kallódtak szerteszét az iratok, mint erre az országban számos példát említhetnénk, hanem az "átadó fél" a jó gazda módjára gondoskodott ezekről. így az 1531-től 1952- ig működő Református Kollégium iratanyagát együtt tárolták. 421 év anyagának legnagyobb része immáron együtt őriztetett, természetesen leszámítva a kezdeti időszakot és az 1671-től l703-ig terjedő bujdosáskori iratokat. Ezzel kiváló lehetőség teremtődött a magyarországi egyház-, kultur-, nevelés-, és művelődéstörténet kutatóinak, hogy egy helyen vizsgálhassák a magyar művelődés fontos keresztmetszetét. Az egyházkerület irattára a korábbi évek gyakorlatának megfelelően érkezett be. A gyűjtőiévéItárrá alakult archívumba a legterjedelmesebb rész a mentőakciók során gyűlt be. Ezek egyházmegyei és egyházközségi, valamint egy- házkerületi-iskolai eredetűek voltak. A legsürgetőbb teendők az egyházmegyék levél-, illetve irattárai körül adódlak (a tornai, az alsó-zempléni és -borsodi, felsőborsodi és az abaúji egyházmegyei archívumokban). Az első "akcióra" már 1951. áprilisában sor került. A megszűnt tornai egyházmegye levéltárát a szini paróchiáról adták postára. Az egyházmegye 1799-től 1920-ig, az egyházmegyei határok újrarendezéséig állott fenn. Kö^el 30 évig nem nyúlt senki az iratokhoz, de a szakszerűtlen tárolás miatt az . „ , 159 akták összekeveredtek, terjedelmük hét folyómétert tett ki. Ugyancsak 1951 áprilisában hozták át korábbi őrzési helyéről, a sárospataki református templom torony alatti részének elkülönített helyiségéből az egyházmegye elnökségének hozzájárulásával a volt alsőzempiéni református egyházmegye levéltárát.*^0 Az értékes anyag 20-20 %-a hiányos ill. rongált, időhatára 1799-től 1948-ig terjedt. Mivel ez volt az első nagyobb egyházmegyei anyag, ennek rendezése "szolgált mintául" a többi feldolgozásánál.*^* Az alábbi tárgyi csoportok jöttek létre a proveniencia elvének megfelelően: 1., Közgyűlési jegyzőkönyvek 2., Egyházkeruleti jkv kivonatok 3., Püspöki leiratok 4., Diakonális számadások 5., Személyi vonatkozású iratok (egyházközségekre vonatkozó missilis anyag) 6., Puki István főgondnok iratai 7., Futólevelek 453
