Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Hörcsik Richárd: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Levéltárának története (1531-1966)
-L I 1 kozott meg, ami korábban nem volt jellemzője: ez a kutatószolgálat, a forrásértékű dokumentumok közzététele és történeti feldolgozása. E két utób- bi szakterület mintegy következménye volt egyrészt Zsoldos áldozatos munkájának, másrészt Marton történetírói ambícióinak. Mint a Sárospataki Református Lapok felelős szerkesztője számtalan forrást tett közzé lapjában. Elkészítette élete fő művét, a Sárospataki Főiskola történetének első kölc- tét 1531-1621,-ig. Az archívum másik nagy egységének, a kerületi anyagnak feldolgozására szintén készült. De a kerület történetének megírásából nem lett semmi, csak vázlatok és kisebb részletek születtek. ■■ Marton János levéltáros egyéniségéhez tehát a források feltárása, a kutat 'U a ku tatások elősegítése «állt közelebb. 1935-ben az egyetemes j>ive ív l36 . „ , konvent levéltarügyi bizottsága tagjava választotta. Ilyen minőségben o is alkotójává lett annak a szabályrendeletnek, amiről lia Bálint így fogal- máz: "Ez a rendelet mindenben korszerű, gyakorlati és számol mind a le- véltárügy, mind a történettudomány érdekeivel. A modern levéltárpolitika a- lapkövei alkotják a rendelet szilárd fundamentumát %\/ tru A negyvenes évek első felétől azonban egyre inkább visszahúzódott a levéltári munkától. Mégis azt kell mondanunk, hogy Marton János levéltár- noksága nyereség volt a főiskola számára. Hiszen a modern történettudomány módszereivel, a levéltári források közelségében dolgozta fel a kollégium történetének első kilencven esztendejét. Olyan művet alkotott, ami ma is megállja helyét a kollégium monográfiái között. 2. Az átmeneti időszak (,1950-1951) 15 j'JÍO —:''H a Jó öl sutám .110 í só iiüvDlbne-r >lß( imuiöelíoí í>1 alsa ß. nedvé \ß gém s Marton János nyugdíjba vonulása után 1950-ben dr. Farkas László h. teológiai tanárt bízták meg e tiszt ellátásával. Ezzel vette kezdetét az a nagyszabású rekonstrukció, ami az elmúlt évek lemaradását kívánta behozni a rendezés tekintetében. Ebben jelentett állandó segítséget Román " . 1 138 János okleveles lelkipásztor es napi 2-2 oraban két teológiai hallgató. Nagymértékben elősegítette a munkálatokat, hogy a kollégium Gazdasági Választmánya a levéltár részére 1,000 Ft-ot biztosított. Ekkor indult meg a levéltár önálló ügykezelése (külön iktatókönyv, irattár, munkanapló, használatinapló) és a kutatószolgálata az állandó napi 4-6 órai ispekció- z ássál. Az Igazgatótanács megnyugvással könyvelte el, hogy "egyházkerületünknek és kollégiumunknak ez a páratlan értékű gyűjteménye a körülötte fáradozók szorgos munkája révén újból hivatása magaslatára emelkedSc? Mint láthattuk ebben az ún. átmeneti korszakban már lassan kezdtek 446