Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Hörcsik Richárd: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Levéltárának története (1531-1966)
kibontakozni a levéltár új lehetőségei. Ezt az időszakot az 1950. évi 29. tvr. és ennek végrehajtó utasítása zárta le. Ezzel a levéltár új élete kezdődött meg részben a megváltozott szervezeti keretek között újabb személyi és anyagi lehetőségekkel. 3. A Tiszáninneni Református Egyházkerület és a Sárospataki Református Kollégium Levéltára mint gyűjtő levéltár (1951-195 2) A levéltár életében újabb korszakot nyitott és egyben döntő változást hozott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1951. évi rendelete, miszerint a levéltárat nemzeti érdekű magánlevéltárrá nyilvánítja.1^^ Az ezt követő közel húsz esztendő áldozatos munkája nyomán alakul ki a levéltár mai formája. A felszabadulás után a magyar levéltári élet megélénkült. Az 1947. évi 21. te. megteremtette a közirat fogalmát, ami fokozottabb védelmet biztosított a levéltári anyagnak. Ez a törvénycikk vetette fel, hogy a magán és családi levéltárakat (tehát az egyházak kezelésében lévőket is) közérdekű ma- „ „ „ , , 141 gamieveltarakka kell átminősíteni. A jogszabály azonban egyelőre papíron maradt. A fordulat éve után újult erővel, átfogó rendeletekkel igyekeztek újrarendezni a magyar levéltárügyet. A levéltárak országos főfelügyelője dolgozta ki a törvénytervezet új formáját, amelyik már figyelemmel kisérte a politikai, gazdasági és társadalmi változásokat. így született meg az 1950. évi 29. tvr. Levéltárunk szempontjából e tvr. legfontosabb intézkedése a "Nemzeti érdekű" , „ , . . , 142 , maganieveltarak"-rol szóló hatodik fejezet: "Nemzeti erdeku maganlevéltar az a levéltár, vagy levéltári gyűjtemény, amely ... természetes vagy jogi személy tulajdonában van és amelyet kiemelkedő jelentőségére tekintettel a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Központ (értsd alatta a Levéltárak Országos Központját, röviditése: LÓK) javaslata alapján nemzeti érdekű magánle- 143 véltárrá nyilvánít." Az ilyen levéltárba olyan természetű iratok kerülhetnek, amelyek a folyó ügyvitelben már nem szükségesek, s valamely jogi személy tevékenysége, működése során jöttek létre. A magánlevéltárakról a LÓK nyilvántartást vezet. Ezek szerint minden egyházi hatóság, hivatal, testület, intézet és intézmény irattára közérdekű levéltárnak számított. Tehát el nem idegeníthető, a- nyagát gondosan számba kell venni s meg kell őrizni.. Selejtezni csak a LÓK előzetes engedélyével és az általa meghatározott íródon szabad. E rendelet kiterjed az egyházmegyei (esperesi) és egyházközségi (leikészi) levéltárak447
