Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Hörcsik Richárd: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Levéltárának története (1531-1966)
rosára emelkedett ez a szám. A kollégium 400 éves jubileumi ünnepségsorozata bizonyára elősegítette e nagyszámú növekedést. A harmincas évek elejétől kezdett emelkedni a családtörténeti kutatók száma. Elsősorban levélben keresték fel Marton Jánost, aki minden esetben, sokszor hosszas kutatás után, lelkiismeretesen válaszolt a kérésekre. A tudományos kutatók esetében többször előfordult iratkölcsünzés. 1945-től gyakorlatilag l950-ig szünetelt a kutatók kiszolgálása. A háborús események miatt a levéltárat a kollégium pincéjébe szállították le. A két világháború között a levéltár elég mostoha helyet kapott a főiskola tudományos- és jótékonysági intézményei sorában. Jól mutatja ezt az a Lény a főiskola értesítőjében csak 194 5-től fordul olőv'U levéltár éves beszámolója. Első ízben az 1945/46. évi évkönyvben említik meg, "hogy a pincékből, ahová igen értékes anyagát 1944-ben mentettük, visszakerülhetett rendes 132 helyére, ahol elrendezését várja." A következő évben már arról számolnak be, hogy tervbe vették "a levéltári anyag elrendezését és feldolgozását 133 dr. Marton János levéltárnok irányításával mielőbb megkezdjük." Ez a helyzet 1949-ig nem változott. A levéltár anyaga ugyan visszakerüli a régi helyére, de az összekeveredett. Ezért Ígéri az 1949. évi jelentés, hogy az anyag "elrendezése s a kutatómunka céljára használhatóvá tétele csak a 134 nyáron indulhat meg új munkaerő beállításával." A levéltárnak az első világháború után kezdődő korszakát Marton János 1950-ben történt nyugdíjba vonulása zárta le. Marton János 1879. december 26-án született a Bereg megyei Vári községben. A gimnáziumot Beregszászon, a teológiát Sárospatakon 1903-ban végezte. Utána egy évig Ulrechtben tanult. 1905—tői sátoraljaújhelyi segéd- lelkész, majd vallásoktató. 19lO-ben Pápán teológiai magántanári vizsgát tett, s még az évben a pataki kollégiumnak rendkívüli és 1911. május 16 óta rendes tanárává lett. "Gazdag személyiségében nehezen különíthető el az előadó tanár, a nevelő pedagógus, a búvárkodó tudós, a karizmatikus igehirdető, a kivételes széptollú író, a pataki Alma Mater szinte emésztő szenvedéllyel szerető iskolavezető..." - szólt az Igazgatótanács megemlékezése ró, 135 la. A levéltár kulcsát harminc éven keresztül őrizte. Amíg elődje, Zsoldos Benő munkáját teljes egészében a rendezés töltötte ki, addig Marton János ideje alatt e folyamat megszakadt. Noha érkeztek be újabb irattári egységek, de nem történt meg ezek feldolgozása, rendezése. Viszont ez idő alatt is a levéltár megőrizte Zsoldos idejében kialakult egységét. Az utólag bekerült iratokat keletkezésük rendjében hagyta Marton. Általában az archívumnak ezen részét is tudták kutatni. Marton levéltári tevékenységével a levéltárnak olyan újabb profilja mutat445
