Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Hörcsik Richárd: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Levéltárának története (1531-1966)
1 I 1 G-imnázium után a főiskola bölcsészeti szakára iratkozott be, majd a következő három évben hittanhallgató lett. A kollégium elöljárósága "az iskola padjairól emelte a katedrára", amikor helyettes gimnáziumi tanárrá választották. Az 1874/75-ös iskolai évben szabadságot kapott és Budapesten tölthe- tett két szemesztert az egyetem bölcsészeti karán. 1878-ban Kolozsvárott nyert tanári oklevelet. Tanári munkája mellett tudományos publikálással is foglalkozott. 1875-ben kezdte a Thuküdidészt magyarra fordítani. Majd Demosthenes ókori beszédeit, Herodotos 1-111« könyvét, Tacitus Annaleseit I—III. részét ültette át. írt latin nyelvtant és latin irodalomtörténetet diákjai számára. . Munkatársai közé vette fel a Pallas Lexikon. Közben 1888-tól 1890-ig a főiskola éremtárát ren- 102 „ „ dezte. 1882-től 1884-ig társszerkesztoje a Sárospataki Református Lapoknak. Mégis élete fő műve a két levéltár egységes rendezése. 1890. július 1- 103 én kezdett hozzá. Rendezését naponként nyomonlcövethetjük 1276 oldalas 104 munkanaplójából. A közel három évtized alatt kevés nap múlt el, hogy ne foglalkozott volna a levéltári munkával. 4. Zsoldos Benő levéltárrendezése Az 1890. július 1 és 1918 közötti 28 év munkája nyomán lezárult az o- lyan sokat hányódott kollégiumi és a valamivel jobb állapotban lévő, de megfelelő kezelővel és helyiséggel nem rendelkező kerületi levéltár sorsa. Zsoldos közel harminc éves szisztematikus és kitartó működése eredménye egy "új levéltár", amely a már említett két archívum s az időközben begyült irattárak anyagát 1157-től 1916-ig (!) foglalta magába. Munkamódszere: 1918 elején bekövetkezett betegségéig szinte minden nap dolgozott a levéltárban. Naplójában hűségesen jegyezett minden fontos dolgot: mit rendezett aznap, hány órát tevékenykedett. Ha munkájában valami akadályozta, akkor az is bekerült a naplóba. Általában naponta három órát foglalkozott a levéltárral; délelőtt 7-9 óráig és délután egy órát. Vasárnap a "nyugalom napján" csak délután volt bent. Az ünnepek első napjain és a gimnáziumi examenek és a javító vizsgák alkalmával maradt csak távol. Valószínűleg egyedül dolgozott. Naplójában egyszer sem említi a munkatársak nevét. Az ő írását találjuk minden missilisen (kék színesceruzával az év, hó és nap keltét). Maga írta a segédleteket az első alapcímtári re- gestától az utolsó tárgyszerinti katalógus céduláig. A kitűzött cél érdekében az 1888-ban megállapított elveknek megfelelően járt el. Bár a segédletek készítésekor attól némiképp eltért. A rendezés fázisainak betartásával a jóváhagyott szempontokhoz igyekezett alkalmazkod434
