Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Hörcsik Richárd: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Levéltárának története (1531-1966)
repertóriurnole készítésén keresztül, el egészen a katalógus cédulán lévő 94 névmutatóig Révész könyvének útmutatása a mérvadó. Feltételezhető, hogy figyelembe vette a (porosz) levéltárak rendezési gyakorlatát is, mivel az akkori kor teológiai gondolkodása Németország felé orientálódott. Ezért elképzelhető, hogy az igényesebb protestáns levéltárosok (Révész Imre, Zsoldos Benő) kitekintéssel voltak a német levéltárügyre. Ez nagyon jól látszik Révész már idézett munkájának irodalmat ajánló jegyzékében. Kilenc művet sorol fel, amiből csak egy szerző osztrák, a többi német származásúd - Zsoldos Benő kezében ezek közül legalább kettő biztosan megfordult. Bachmann: Über Arhive deren Natur Zingenschaffen...95 96 1810., és Shuller: Arhive für die Kenntnis von Siebenbürgens... 1841. _ A megyei levéltárakban a XIX. század folyamán kialakult tárgyi csoportosításon belül szintén a kronológiai rend uralkodott. Az elenchusok ugyancsak 97 név es tárgymutatóval készülték. Végül példát adhatott a kollégium legtekintélyesebb gyűjteményének, a 98 Nagykönyvtárnak a rendje, amit a XIX. század folyamán nyert el. Nem véletlen, hogy a bizottsági tagok között volt a főiskola akkori nagytekintélyű könyvtárnoka Szinyei Gerzson, Az 1888. évi szeptember 6-8-i Igazgatótanács az ülésén azzal a rugal- _ mássággal fogadta el a rendezésre vonatkozó elveket, hogy a munkával megbízandó Zsoldos Benő, bizonyos levéltárak megtekintése után célszerű változtatást óhajtana tenni, akkor azt jóváhagyás végett az Igazgatótanács elé terjesztheti." Hogy melyik levéltárakat látogatta meg Zsoldos, arról nincs tudomásunk. Talán a környező megyék archívumait: Zemplénét, Abaujét, Borsodét, aztán bizonyára az Országos Levéltárat és biztosan a Magyar Jelzálog-Hitelbank levéltárát.100 Feltételezhető, hogy a rendezés során végrehajtott változtatásait ezek befolyásolták. Az egyházkerület még az ősz folyamán jóváhagyta az Igazgatótanács által már elfogadott elveket. Zsoldos Benő immáron hivatalosan is hozzákezdhetett vállalt munkájának elvégzéséhez. Ezzel vette kezdetét mind a kollégiumi, mind az egyház kerül éti levéltár végleges - máiig jól használható - rendjének kialakítása. 3. Zsoldos Benő életútja 1847. október 27-én Dunaalmáson született. Édesapja tanító.101 Elemi iskolái után a Szepességbe ment és mint cseregyerek német iskolába járt. Édesapja nyomdokain járva, 1860. szeptember 8-án iratkozott a pataki kollégium gimnáziumának első osztályába. Harmadikban - Szinyei Gerzson tanácsára - a Lechner család nevet Zsoldosra magyarosította.' 433
