Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Hörcsik Richárd: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Levéltárának története (1531-1966)
1 I c/ A következei lépés "a teljes hasznavehetcíség eszközlése vételt": a névszerinti betűsoros címtár. Mivel a levéltári anyag folyamatosan gyarapodik, ezért ezt "mozgó lapokra" lehet felírni. Ha egy aktán több név fordul elő, akkor azokat mind fel kell venni a címtárba. d/ A munka utolsó fázisa a tárgyszerinti betűsoros címtár elkészítése. A bizottság mivel nem ismeri pontosan a rendezendő anyagot, annak meny- nyiségét és minőségét, ezért nem tudja megszabni előre a rendezés határidejét. De úgy gondolják, hogy a két levéltár rendezése "a kellő utánlátás s szorgalmas munka mellett három év alatt" elkészülhet. A bizottság tovább azt ajánlja a majdan rendezendő munkál végző levéltárnoknak, hogy az Igazgatótanács által "küldessék el okvetlenül néhány „ . 91 jól rendezett levéltár megtekintésere." Évenkénti díjazását 400 Pt-ban állapították meg. Ebben az időben Debrecenben az egyházkerületi levéltárnok évi fizetése 500 Pt volt. Segítségként a bizottság a levéltárnok mellé két Írnokot kíván fogadni, egyenként évi ÍOO Piáért. Ezentúl igyekezni kell megfelelő helyiség biztosítására mind a rertdezés, mind pedig a későbbi elhelyezés végett. Az anyag raktározására háröm nagy szekrényre lenne szükség, belül könnyen járó fiókokkal s fascicylusok részére. A szekrényeken nagy és szorosan záró ajtókat kell szerelni, "hogy az okmányok a portól lehetőleg kiméltessenek." Az előterjesztés szöveget mind az öt melléklettel Zsoldos Benő, mint a bizottság jegyzője írta le. Peltehetően egyedül az ő munkája volt e tervezet elkészítésében. Erre utal az 1888/89. évi Közigazgató jelentése: "Zsoldos Benő ... ki a rendezés mikéntjét egy közhelyesléssel fogadott, ritka . „ 92 szakértelemmel és gonddal kidolgozott munkálatban fejtette ki." A két levéltár időrendi alapon való rendezési tervét Zsoldos Benő a következő szempontok figyelembevételével alakíthatta ki: elsősorban az egyházkerület levéltárának régi kronológiai rendje jöhetett számításba. Ejso látásra úgy tűnik, hogy a Zsoldos-féle időrend nem más, mint a kerületi levéltár időrendi sorozatának lemásolása. Mégis Zsoldos a tárgyleírásában eltér attól. A regesztát nem az akták hátlapjára írja, hanem az alapcímtárba vezeti be egyenesen. A segédleteiben sokkal bővebb és pontosabb tájékoztatást ad az irat tartalmáról és jellegéről. A korabeli protestáns kollégiumi és egyházkerületi levéltárak rendjében döntő fontosságú volt a kronológiai szempont. Peltételezhető, hogy Zsoldos e tényt is figyelembe vette. Aztán a XIX. század egyetlen protestáns elméleti-leíró levéltár rendezéssel is foglalkozó tudományos munka hatása feltételezhető Zsoldos tervezetén. E munka címe: Révész Imre: A levéltárak megóvásáról ... Debrecen, 1868.A rendezés céljainak megfogalmazásán, a tárgymutatók vagy 432
