Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Hörcsik Richárd: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Levéltárának története (1531-1966)
1 I-L 1. A kialakulás évei (1797-1809) Sztrógh Sámuel az egyházkerület secularis nótáriusa 1797-ben három 53 helyről kezdte meg összeszedni az aktákat. Rendezése során tárgyi csoportokat kívánt felállítani, amint írja: "... azon Actakat legelsőbben is - a* 54 magok nemek - *s materiajok szerint külön választva el-rendeljem." Terve néni valósult meg, mert az iratok : "rendkivül. ossz ez avarod ásával" nem tudott megbirkózni. Ezért pusztán alaki (formai) csoportokat állított fel, a- hová az iratokat nagyságuk szerint sorozta be; mindegyik hátlapjára "ex- tractust", azaz rövid regestát vezetett rá, s így helyezte el az "alaki fas- ciculusokban." Bevallása szerint csak kilencfélszáz regestázott aktával készült el. A következő évben költségvetést adott az egyházkerülethez az "Acták Conservatiojára" létesítendő Capsulák, azaz almáriumok elkészítésére. De erre nem került sor. További működéséről nincs tudomásunk. Utódja Szőke Ferenc, az egyházkerület protocollumait vette számba. A missiliseket - szóhasználata szerint - "tomus"-okban csoportosította. 42 esztendő iratait összesen öt ilyen tomusba, egyenként "in folio 144 arkus"- ban sorozta be. Segédletet nem készített hozzá. Valamivel több siker kísérte a korszak harmadik levéltárosa, Sinka Mihály 1806 és 1811 közötti működését. Bár a munka elkezdése számára sem ment egykönnyen. Erről tanúskodik jelentése: "A midőn egyszersmind hátráltatott az akkori Téli időnek tartósan nagyobb hidege, mint sem hogy a miatt, a hideg Archívumba dolgozni lehetett volna; az után tovább, a Tavasznak és nyárnak be következésével, most egy majd más kivált gazdaságos foglalatosság, úgy el von magános állapotomba, azon Archivum körül való munkától, hogy a* midőn széllyel néztem már az ősz, és azzal 55 együtt a szüreti foglalatosság, sőt annak a tél is megint nyomába lépett...'r Az iratok rendezéséhez egy év múlva fogott tehát csak hozzá. Mivel a kerülettől "semmi instructio" nem jött, ezért saját belátása szerint kezdte az iratokat feldolgozni. 1770-ig időrendi sorba szedte a missiliseket, amihez "Alphabetumokra szedett tulajdon nevek, Helységek és Matériák sze„ 56 „ , „ rint megkülönböztetve" mutatót tervezett. Valószínűleg ezzel mar nem gya„ . „ 57 rapíthatta a levéltárat, mert 1809. majus 5-en lemondott tisztéről. Visszaemlékezése szerint 745 és 3/4 órát töltött el három év alatt a levéltárban. Sinka selejtezést is végzett. Szerencsére a kiselejtezett aktákat már nem volt ideje megsemmisíteni, mert később, 1818-ban ezeket újból átnézték, és az egyik átvizsgáló azt tapasztalta, hogy "az első 45 aktából tsak 15 darabot találtam, a* mellyeket épen haszonvehetetlennek Ítélhetett..."5 A kerület levéltárának belső rendje az első tíz év alatt tehát nem a- lakult ki. A három regestrator munkája ellenére, továbbra sem lehetett az 422
