Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA ARCHIVISTICA - Hörcsik Richárd: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Levéltárának története (1531-1966)

gában.

Porkoláb a magyar abc A-tól V-ig terjedő fasciculusaihoz még a görög abc alfájától a zétáig hatot, és egy római hatos jelzetüt, összesen tehát hét fasciculust toldott hozzá. Ezekben különítette el az iskola történetére vonatkozó aktákat és a már jogbiztosítékot nem képviselő leveleket. Például: "Régi levelek, egy nagy Csomóban, de amelyek semmi nevezetes Dolgokat nem

foglalnak magokban, régi Conventiok ’s Jegyzések, de ’a meilyeknek már ma

37

haszna nincs." (Loculus . No 2. Pasc. 2.) Ez a rend állott fenn Zsoldos Benő 1890-es munkáinak megkezdéséig.

„ „ 38

1814—tol ismét felelevenítették az évenkénti ellenőrzés gyakorlatát. Mutatják ezt a vizsgálatkor felvett jegyzőkönyvek, amik abból álltak, hogy fel- „ . , 39

fektették a hiányzó iratok jegyzéket. Ilyen kezelés mellett lényegében évről évre levéltárivá vált az anyag.

Az új jegyzék elkészítésekor vagy kiegészítésekor végrehajtották a selejtezést. Ez természetesen akkor még nem a történeti forrásérték, csupán a hivatali érdek figyelembevételével történt. Mivel a senior a kollégium gazdasági ügyeinek intézője, számára elsősorban a legfontosabb volt a jogbiztosító jellegű iratok megőrzése.

Az archívum 1829-ig a már említett seniori szoba melletti "kamrátska" a

Trója-soron. 1829-ben a Nagy Kollégium új épületébe költözik át a senior,

s vele együtt a levéltár is. Az első emeleti seniorális szoba mellett alakí- „ , 40

tottak ki a levéltárát.

A szabadságharcot megelőző évtizedekben a kollégiumi levéltár rendezett állapotot mutatott. A kornak megfelelő segédletekkel látták el. Mégis, ahogy ez szokásban volt, kutató nem léphetett be a levéltár helyiségébe. Csak i- gen kivételes esetekben, akkor is a peres ügyek intézéséhez szükséges bizonyítékokért. A senior kereste elő ezeket, amiről másolatot állított ki. Mégis sokszor találunk a levéltári mutatóban ilyen bejegyzéseket: "Kiadatott t.

41

Nadaskay Mihály ügyvéd urnák."

A XVIII. századból csak három tudományos kutatóról van tudomásunk: Szathmáry Király G-yörgy, a kollégium főgondnokáról, aki a kollégium történetére vonatkozó forrásokat gyűjtötte össze két hatalmas kötetben,^ aztán

_ . . , 43 / , V 44 ,

Csecsy Jánosról (XVIII. szazad eleje) és Szombathi Jánosról (XVIII.

század vége) akik az iskola professzorai voltak és a kollégium történetét

írták meg. Forrásaikban, különösen Szombathi J^nos, gyakorta hivatkozik _ _ _ _ a 5

a kollégium archívumára. Másfajta kutatókról illetve kutatásról nincs tudomásunk.

419