Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Hörcsik Richárd: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Levéltárának története (1531-1966)
tó.sát és megőrzését. 1771 körül ismét lényeges változtatással alakítják illetve rendezik át a levéltárat. A cél: használhatóbbá tenni, hogy a kezelő senior minél hamarabb fellelje a keresett iratot. Erről a munkáról a ránk maradt iratok abcs indexéből értesülünk: "Alphabeticus Index Archivi 111. Collegii S. Pataki33 ensis Ao 1771 confectus." A mutatóban a következő jelzetek találhatók a missilisek nagyon rövid tárgyleírása után, például: "Cist. B. f. 4. N. 24." vagy "Cist. III. fase. XVI." Ebből arra következtethetünk, hogy a korábbi, tárgyakra osztott rendet felborítva a missilisek szerzőinek megfelelően abc- rendbe rakták azokat A-tól V-ig, illetve a római egyestől a hatosig. Összesen 308 levelet soroztak be 23 cistellába (ládába). Egy ládába több fasciculus kerülhetett. Az így kialakított szempontok továbbfejlesztését találjuk a következő rendezéssel egybekötött lajstromozásánál, ami egyben a korszak utolsó kollégiumi levéltári rendezése. Az egyházkerület Kövy Sándor nagyhírű jogi és Porkoláb István teoló34. giai professzorokra bízta az archívum "rendbe szedését." Első jelentésükben munkájuk megkezdésére 1805 nyarát, aratási vakációját jelölték meg. A levéltár anyagát két fő részre bontották: a missilisek illetve a jegyzőkönyvek csoportjára. Ez utóbbiba tartoztak az iskola külső és belső gazdasági életére vonatkozó protokollumok. Az anyag szétválasztásával a munkát 35 megosztották. Kövy Sándor a protokollumokat szedte rendbe, s a levéltár anyagát mutató könyvben a "Compactioban lévő Acták, Számadások, Laistro- mok, Jegyzések, sat." főcím alatt katalogizálta. Az abc betűivel jelölve 25 tárgyi csoportot szerkesztett. Például: "Ratio Seniorum" (7 kötet), "Officii Liber" (A seniori hivatal jegyzőkönyvei 26 kötet), "A Provisorok számadásai", stb. Valószínűleg beköttette és jelzetekkel látta el az árkusban lévő jegyzőkönyveket. Porkoláb István a missilis anyag átrendezésével foglalkozott. Míg Kövy tárgyi csoportokat hozott létre, addig Porkoláb a korábbi munkánál (l77l) _ kialakult elvet vette alapul. Racionalizálta illetve kibővítette azt. Megmaradtak az abc betűivel jelölt "Loculus"-ok, ahová a leveleket és iratokat a szerzők nevei szerint időrendbe sorozta be. Ezzel biztosította a beérkező újabb levelek zavartalan beiktatását. Tehát: a kronológiai rendben lévő levelek fasciculus okát alkottak, ezek pedig loculusokban csoportosultak. Jelzetelésük a következőképpen alakult: "Loculus A; N° 34; Ease. 2." Egyébként ez és a korábbi 1771-es rendezés nyomonkövethető az iratok hátán áthúzott il, „ . - 36 letve újonnan rávezetett jelzetekből. Porkoláb 895 missilist 70 fasciculusban helyezett el, 1806-os időhatárig. Ez később 1861-ig 127 fasciculussá duzzadt, ami 1977 darab iratot foglalt ma- 418