Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hajdú Zoltán: Az 1925. évi Zemplén megyei közigazgatási tájékoztató lapok történeti-földrajzi és településtudományi felhasználása
A történeti Zemplén megye az ország egyik legsajátosabb alakú megyéje volt. Alakja É-D-i irányban hosszan elnyúló, mintegy 160 km hosszú, keskeny terület. 2 „ 2 Területe 6282 km népessége 343 194 fö, népsűrűsége 54 fö/km volt 1910-ben., A megye erősen nemzetiségi jellegű terület, a népessége 56,5 %-a magyar, 27,1 %-a szlovák, 11,4 %-a rutén, 2,8 %-a német, 2,2 %-a egyéb a- nyanyelvű volt. A megye 12 járása 449 községet fogott össze, az egyetlen rendezett tanácsú város - Sátoraljaújhely, a megye székhelye - a megye hosszanti tengelyének közepén, közlekedési szempontból ideális helyen feküdt. Lényeges különbségek voltak az É-i és a D-i rész településhálózata között is. A megye É-i része főként aprófalvas, a D-i rész mezővárosias, ill. középfalvas terület volt. G-azdasági tekintetben is lényeges különbségek voltak a megye É-i és D-i részei között. Az É-i hegyvidéki, erdős, fában és ásványkincsekben gaz7 dagabb, a D-i rész mezőgazdasági művelésre, szőlőtermelésre alkalmasabb. A trianoni békeszerződés után alapvetően megváltozott a megye helyzete, erősen lecsökkent területe, népessége, településállománya. A gazdasági, társadalmi, településhálózati, fejlesztési problémák élesen vetődtek fel. 2 A megye területe 1920-ra 1775 km -re (28,3 %), népessége 133 431 főre (38,9 %) csökkent. A megye korábbi nemzetiségi jellege megszűnt, a szlovák, rutén, német nemzetiségű lakosság szinte teljesen Csehszlovákiához került (l£20-ban a nemzetiségiek összlétszáma 4139 fő (3,1 %), de ezzel párhuzamosan mintegy 60 ezer magyar anyanyelvű lakos is a határ másik oldalán maradt. A békeszerződés során a községhatárok is változtak. A községhatárok változásáról a tájékoztató lapok áttekintést adnak: Dámóc határának l/4 része Csehszlovákiához került, ugyanakkor a községhez csatolták Perbenyik Magyarországon maradt részeit. Cséke községtől 30 kh került Csehszlovákiához, Láca 1/4 részét szakította el az új határ. Karosához került a kisköves- di határból 188 kh, Pácinhoz Őrös községtől 135 kh, Semlyéntől 14 kh került a határ másik oldalára. Zemplénagárdhoz került a nagytárkányi határból 1088 kh. Alsóbereckihez csatolták Bodrogszerdahely 343 kh területét. Vitányhoz került Bistétől 490 kh. Hosszuláztól Csehszlovákiához került 142 kh. Sátoraljaújhely mintegy 2700 kh területi veszteséget szenvedett. Döntően megváltozott a megye igazgatási struktúrája. A 12 járásból a szerencsi és a sárospataki egészében megmaradt, a bőd rogközi és különösen a sátoraljaújhelyi járás területe és településállománya erősen lecsökkent. III. ZEMPLÉN MEGYE HELYZETE A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS UTÁN 367
