Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hajdú Zoltán: Az 1925. évi Zemplén megyei közigazgatási tájékoztató lapok történeti-földrajzi és településtudományi felhasználása
A megye 449 településének nagy részét elvesztette. A megmaradt 75 község és Sátoraljaújhely a történeti megye településhálózati szempontból legfeljebb, magasabb népsűrűségű területe volt. Alapvetően megváltozott Sátoraljaújhely helyzete, súlya. Korábban a történeti megye közlekedésföldrajzi szempontból csaknem ideális fekvésű központja, most az új megye és az ország határvárosává lett. Hagyományos, intenziv vonzásterületének nagy részét elvesztette (egy becslés szerint közvetlen vonzásterületének 75 %-át, településállományának 72 %-át, a vonzott lakosság 90 %-át vesztette el).8 Annak a megyerésznek maradt a székhelye, mely korábban a legkevésbé gravitált hozzá. IV. ZEMPLÉN MEGYE KÖZIGAZGATÁSI TÁJÉKOZTATÓ LAPJAI A közigazgatási tájékoztató lapok feldolgozásakor - mint minden történeti forrás esetében - felvetődik a forrásérték megállapításának szükségessége. A tájékoztató lapok forrásértékének megállapítását megkönnyíti, hogy a_ „ „ g dataik több forrásból ellenőrizhetőek bizonyos mértékig. Az egyes települések tájékoztató lapjainak forrásértéke nem azonos. Több esetben megfigyelhetőek kitöltési pontatlanságok, bizonytalanságok, félreértések. Egyes települések adatlapjain jelentős hiányok, hibák vannak. S az a tény, hogy Sátoraljaújhelyről nem állítottak ki tájékoztató lapot azt jelenti, hogy nem lehet a legtöbb tekintetben sem ágazati, sem területi tel- jeskörüségre, pontos összegzésekre törekedni. Néhány tájékoztató laphoz (Sárospatak, Tárcái) több oldalas mellékletek készültek. Összességében a jegyzők képzettsége, hozzáállása, szubjektív megítélése erőteljesen befolyásolja az egyes községek adatlapjainak értékét, használhatóságát, egyértelmű azonban, hogy az adatlapok többsége értékes forrás a települések kutatásához. Zemplén megye kutatása során a Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattárában levő belügyminiszteri példányokat használtuk.1^ 1. A községek történetére vonatkozó adatok A községek történetére vonatkozó válaszok nem képeznek egységes adatbázist. Általában rövid, formális válaszok születtek. Peltűnő, hogy több község esetében a történeti rész teljesen hiányzik. A jegyzők szerint "nem állapítható meg", "Porrásmüvek hiányában nem tölthető ki egyelőre", "Nincs adat" - holott a megyei monográfia minden községről közöl történeti adatokat. Szembeötlő, hogy még azok a községek sem használták fel az "Adalékok Zemplén vármegye történetéhez" c. folyóirat közleményeinek a községre vonatkozó adatait, amelyek a folyóirat előfizetői voltak. 368
