Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hajdú Zoltán: Az 1925. évi Zemplén megyei közigazgatási tájékoztató lapok történeti-földrajzi és településtudományi felhasználása
HAJDÚ ZOLTÁN Az 1925. évi Zemplén megyei közigazgatási tájékoztató lapok történeti földrajzi és településtudományi felhasználása A közigazgatás eredményes működésének egyik előfeltétele, hogy a köz- igazgatás irányítói mindenkor átfogó és részletes, a valóságnak megfelelő áttekintéssel rendelkezzenek az igazgatott területről, annak népességéről, gazdasági, társadalmi, emberi viszonyairól, lehetőségeiről. Csak ennek birtokában képzelhető el megalapozott, reális döntések meghozatala, biztosítható a közigazgatás hatékony működése, irányító, szervező, ellenőrző tevékenységének érvényesülése. A nemzeti igaz gatás tudományi kutatásokban és a korszerű közigazgatás kialakítására törekvő országokban az I. világháború után előtérbe került a közigazgatás szerepének és lehetőségeinek vizsgálata. Első lépésként átfogóan feltárták a közigazgatás működésének gazdasági, társadalmi, politikai, településhálózati környezetét. > Az 1923. évi brüsszeli II. Nemzetközi Közigazgatástudományi Kongresz- szuson vetődött fel egy átfogó, település- és területcentrikus, közigazgatási igényeket kielégítő adatnyilvántartási rendszer kialakításának szükségessége. A cél elsősorban a mindennapi közigazgatási gyakorlat adatigényének kielégítése, munkájának segítése lelt. A brüsszeli kongresszus nyomán rendelte el a belügyminiszter a közigazgatási adattárak kialakítását. A közigazgatási adattárak megalapozását nagyarányú felmérés segítette. A közigazgatási tájékoztató lapok képezték a közigazgatási adattárak alapját. A településhálózat területi rendszerének gazdasági, társadalmi, történeti kérdéseivel több tudományág - történettudomány, történeti- és gazdasági földrajz, településnéprajz, településszociológia stb. - foglalkozik. Közös felismerésük, hogy a területi folyamatok mai helyzetének megértéséhez, a településhálózati kapcsolatok tervezéséhez, alakításához fel kell tárni a település- hálózat területi rendszerében végbemenő gazdasági, társadalmi folyamatok történeti és térbeli változásainak okát, összefüggéseit.1 A történeti és térbeli szempontok egyidejű. érvényesítése talán a történeti földrajz keretében valósítható meg legeredményesebben. A földrajz mint tértudomány és a történelem miht időtudomány integrálódása lehetővé teszi a területi, térbeli folyamatok időbeli (történeti) változásainak, össze363
