Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hajdú Zoltán: Az 1925. évi Zemplén megyei közigazgatási tájékoztató lapok történeti-földrajzi és településtudományi felhasználása
függéseinek vizsgálatát. ; A tanulmány a közigazgatási tájékoztató lapok adatbázisának feltárásával elemzi Zemplén megye 1925. évi területi szerkezetének, településhálózati, i- gazgatási, ellátási rendszerének problémáit, de főként terjedelmi okokból korántsem merít? ki a közigazgatási tájékoztató lapok nyújtotta lehetőségeket. A táblázatok és ábrák a forrásközlés mellett lehetővé teszik a települési és a területi elemzéseket, Tárcái tájékoztató lapjának közlésével pedig felhívja a figyelmet a helytörténeti kutatásban való felhasználásra. Sátoraljaújhely rendezett tanácsú városról - a megye székhelyéről - nem állítottak ki tájékoztató lapot. Azoknál az ágazatoknál, ahol nélkülözhetetlen területi szerepének érzékeltetése, ott egyéb forrásokat felhasználva feltüntettük, ill. i elemeztük adatait. I. A KÖZIGAZGATÁSI ADATTÁR KIALAKÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI A XIX. sz. végén kibontakozó nagyarányú gazdasági fejlődés és strukturális átalakulás felvetette a gazdaságban az irányítás, az igazgatás, a szervezés, a döntés, az ellenőrzés korszerűsítésének kérdéseit. Fokozatosan tért hódítanak a szervezettel, és a szervezéssel, irányítással kapcsolatos tudományos kutatások. Először az üzemen belüli folyamatok szervezése, irányítása kapcsán d tudományos üzemszervezés alakult ki. A nagyarányú tőkés gazdasági fejlődés, az iparosodás, a kibontakozó, majd felgyorsuló urbanizáció, s végül az I. világháború embert, gazdaságot, társadalmat próbára tevő időszaka után több ponton újraértékelődik a közigazgatás szerepe, súlya, megnő politikai jelentősége. A nagyipari szervezési kutatások, az iparban kialakult tudományos ü- zemszervezés elméleti továbbfejlesztése Fayol, H. (1841-1925) francia gazdasági szakember nevéhez fűződik. Fayol több évtizedes iparvállalati igazgatási ténykedés után az adminisztráció általános elvi kérdései felé fordul. Megítélése szerint az adminisztráció nemcsak az egyes ipari üzemek, vállalatok, ágazatok, hanem az egész társadalom egyik általános, központi problémája. Az 1923. évi brüsz- szeli II. Nemzetközi Közigazgatástudományi Kongresszuson Fayol kiterjesztette, alkalmazta adminisztráció elméletét az államigazgatásra is. Fayol szerint a közigazgatás irányítói nem működhetnek az igazgatott terület átfogó ismerete nélkül.- Szükség van a közigazgatásban egy adattárra, amely felöleli a közigazgatás és az igazgatott terület múltját, jelenét, jövőjét, mind ágazatilag, mind pedig területileg, mivel a közigazgatás nem függetlenítheti magát a gazdaságban, a népességben, a településhálózatban végbement változásoktól. 36+
