Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Viga Gyula: Történeti-néprajzi adatok a Keleti-Bükk falvainak erdőléséhez
SZÉNÉGETÉS A hazai erdővidékeken általánosan elterjedt erdei ipart, a szénégetést a magyar néprajz több helyről leírta, s lényegében ismerjük a bükki szénége- 31 tést is. Szilas Géza és Kolossváry Szabolcsné tanulmányából képet kapha, „ , „ 32 , tunk a koronauradalom erdeiben végzett szenegetes volumenéről is. így csupán néhány adalékkal kívánok szolgálni ehhez a témához. Adataink mindenek előtt azt igazolják, hogy az uradalmi erdőkben égetett faszén elsősorban a diósgyőri vasgyár igényeit elégítette ki. Jellemző adat, hogy csupán 1873 utolsó negyedévében 10.000 mérő faszenet rendelt a 33 vasgyár az erdészettől. Valószínűnek látszik, hogy az uradalmi, ill, kincstári erdőkben nem is égettek faszenet magánvásárlók számára, csupán a kohókhoz. Ezt látszanak igazolni azok az adatok, amelyek a faszéntermelésnek a kohó mindenkori igényeihez való igazítását tudatják, másrészt az, hogy amikor az uradalmi falvak fuvarosai valahol, pl. a miskolci vásárban faszenet 34 árulnak, akkor azt mindig vizsgálat követi, a faszén eredetére vonatkozóan. Úgy tűnik, hogy az uradalomnak majd az erdőhivatalnak voltak szénégetői, akiket állandóan foglalkoztatott, s hozzájuk - elsősorban nagyobb szénszükséglet idején - fogadtak külsőket, a többször emlegetett "idegen széné- 35 getők"-et. Ezek származási helyéről keveset tudunk, csupán egyszer bukkan fél a XIX. század utolsó harmadában, hogy mályinkai szénégetőket fogad fel az uradalom. A szénégetők száma jelentős lehetett, hiszen 1871-ben „ ~ re 36 csupán az alsóhámori erdogondnoksag területén 24 dolgozott. Minden esetben feltűnő, hogy a szénégetők névsorában sok a szlovák név. Az 1860-as években állandóan szerepelnek a szénégetők között Grizsák, Suszték, Hoppá, 37 Bodnárik, Malinák, Sikerle, Lopatovszky nevííek. A szénégetők munkabére a múlt század utolsó évtizedeiben 15-60 kr volt - ÍO köblábas mérőként -, attól függően, hogy maguk vágták-e a fát, s hogy maga fuvarozta-e be a raktárba a terméket. A szénszérüket 50-60 kr-os nap, 38 „ .. .. számbérért készítettek el. Ugyanekkor a faszén ara 1-1,5 Ft kozott váltakozott, minőségtől függően. Egy öl fából 5 mérő faszenet tudtak kiégetni.'"'" Az uradalom, ilL az erdőhivatal és a szénégetők között igen sok vita volt a faszén minőségét illetően. Érdemes ezért részletesen idézni az 1874-ben kelt utasítást, amely tartalmaz 40 minden vitás kérdést, s részletes leírást ad a szénégetés munkájáról is. A diósgyőri vasmű többször panaszolhatja az Erdőhivatalnak, hogy gyenge minőségű, túlégetett, s olyan apró szemű szenet szállít, aminek mérőnkénti súlya alig üti meg a ÍOO bécsi fontot. Ezért az erdőhivatal megszigorította a szénégetők munkáját; " 1. Igen gyakran tap asz taltatván, hogy a szénégetők a szérű megálapitá. 39 347
