Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
mással párhuzamos utcáról van szó. A nyugati a mai Bajcsy-Zsilinszky utca, a keleti a Kossuth utca, és folytatásai, a mai Szabadság tér és Árpád út. A háromszögalakú Szabadság tér lehetett a középkori Vásár utca, és így az egyik platea corporalis része is, noha az 1373-as oklevél szerint keletnyugati irányú volt, a valóságban azonban délkelet-északnyugati irányú. A Nemes utca nyilvánvalóan a mai Báthori István utca, amely a teret a plébániatemplommal és a kastéllyal köti össze. Az utca nyugati folytatása a téren túl a másik corporalis plateaval köti össze a vásárteret. (Ma Zrinyi Ilona utca.) ( 7.kép.) Bátor újkori városközpontja tehát többé-kevésbbé megfelel a XlV.századi határjárásoknak, de ezek már egy későbbi állapotot tükröznek. A falu magja talán a Nemes utca lehetett a templomdomb alatt. Ezért is részesülhetett belőle mindhárom Báthori ág. A következő fázisban a Vásár utcánál jött létre a két fő távolsági útvonal találkozása. Neve alapján utolsónak kell tennünk a második főutca, a Tótzug telepítését. Ide idegen telepesek (tói*=szláv) kerültek, és eredetileg mellékutca volt. (Zug=nehezen hozzáférhető szöglet.) 1354-ben minden esetre már az egyik bátori főutca. Ez az állapot nyilván a földesúri telepítő beavatkozás következménye volt már. Ezzel azonban nem érnek véget topográfiai problémáink. A század elején két papot emlegettek, ebből két templomra is lehetne következtetni. Ez ellen szól, hogy az 1354-es felosztás csak egyet említ. Az igaz, hogy a XV. sz. végén már biztosan megvolt a Szt. Veronika kápolna is a róla elnevezett, de később rövidítve csak Szentvérnek nevezett utcában. (Ma Rózsa Ferenc utca.) Ez a Vásár utcától indult keletre, a keleti főutca keleti oldala első 209 déli mellékutcájaként. Mint láttuk, a plébániatemplomot Szt.Györgyrol nevezték. A ma is álló impozáns későgótikus, egyetlen teremből álló eredetileg Szt.G-yörgy, ma református templom egységes építmény és a XV. sz. végén épült. (1488-ban fejezték be, de még a következő évtizedben is folyt rajta munka.) Mellette egy sokszögzáródású szentélyből, nyolcszögletű hajóból és négyszögletes homlokzati toronyból álló, a XIII. sz.-ból származható templomot tártak fel. Ez azonban valószínűleg az 1433-ban említett kerek 210 , , . .. Krisztus teste kápolna lehetett, így nem azonosítható az 1354-ből idézett Szt.György plébániával, hanem talán annak temetőkápolnája lehetett. Az ere, , 211 deti plébániatemplomot valószínűleg az új templom építésékor bontottak el. Persze mindezt ásatásoknak kellene hitelesíteni. A Szt.György templom korai jelentőségét különben mutatja, hogy Bátor évi vásárait Szt.György napon, , , . , , 212 azaz a templom búcsúja idején tartottak. Problematikus a ferences templom és kolostor kérdése is. Entz Géza megállapítása szerint az egyliajós teremtemplom egységes alkotás, nem lehet igazolni, hogy helyén már a XIV.sz.-ban templom állott volna. A mai temp- 32
