Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Viga Gyula: Történeti-néprajzi adatok a Keleti-Bükk falvainak erdőléséhez
bükkfa zsindely ÍOOO 21 50 ll 50 2| 30 2J 70 1 70 2J 50 bükkfa tengelyrúd 1 4 J 8 1 1 Más adatok alapján még tovább is bővíthető a termékek köre pl. fúrikkal, 25 kosárral, lőccsel, de készítettek kád- és hordóabroncsot, mogyoró és gyertyánfából, babkarót, nyeregkápát, (3,50 Ft/lOO db), somfából sétapálcát. Az erdészet magánvásárlók számára árult kerítéshez való vesszőt és tövisket is. 1877-ben az épliletkövet - 2 fogatos szekérrel - 30 kr-ért, a mész2 6 követ és a kavicsot pedig 20 kr-ért adta az erdőhivatal. A munkabérek és a fatermékek eladási ára közötti különbséget, vagyis az erdészet hasznát jelzi, hogy pl. amikor ÍOOO zsindely elkészítésének munkabére 2,50 Ft, ugyanakkor a vásárlók számára az erdészet 5,50 Ft27 ért adja. így aztán érthető, hogy igen gyakori volt a tilosban végzett munka, s a falvak népe maga is szívesen értékesítette a faárukat.' Pl. 1869-ben három cserépfalusi lakos 150 db kifaragott és 30 kifaragatlan. villát lopott az erdőről, ugyanakkor ismeretlen cserépfalusi férfiak pedig 8 szekéren őszOO szesen kb,1440 db (l) favillát loptak el. Számos erdei kártételt említhetnék, amelyek igazolják a bükki falvak jelentős volumenű famunkáját, terjedelmi okok miatt azonban csupán egyetlen, néprajzilag érdekes adatot mutatok be. Néprajzi irodalmunk több helyen utol arra, hogy népünk kezén jelentős hagyománya volt a hársfaháncs feldolgo- 29 zásának. Ezért érdekes az alábbi, 1820-ban kelt jegyzőkönyv-részlet. 30 Egerszegi Márton uradalmi kerülő jelentette: " ... minekutánna tapasztaltam, hogy mind a Lyuk óba, mind az Erenyőbe több fiatalos hárs fők meg vágynak bántva, lest vetvén a pusztító után, 25-én Júniusban az újonnan meg hántott hárs fák nyoma után való mentembe, nevezetessen az Erenyő- ben Radistyáni lakos Verezdit ott láttam; s a baltáját hijjába keresvén, a helyett egy szőllő jgetsző görbe kést leltem meg, s azt fel vévén, a melly kérget, 25 darabot már be kötve, és egy jó össze maroknyi mennyiségű kötni való hársat, nálla találtam, azt velle együtt Erdő Mester Úrhoz bé vittem; azután más nap mentem ki az Erdőre (Uradalmi jágerrel), s együtt számítottuk meg a meg hánytott fijaial hárs fákat - és azok számát, többnyire ollyanoknak, mint egy babanak való karó, ezernél is többe találtuk, a régi hántolásokat oda nem számítván; de már jól reá ném emlékszem, nem lévén reá tovább gondom, ezért azt se tudom, hogy kérget hányról hánthatott le Verezdi." Az említett adatok' jelzik azt, hogy a favágás mellett az uradalom falvaiban jelentős fa háziipar virágzott, amelynek az uradalom is igyekezett keretet biztosítani, s talán saját fennhatósága alá vonni. Számolnunk kell ezzel a ténnyel, de aligha valószínű, hogy ez volumenében vetekedhetett a termelés és értékesítés önálló törekvéseivel. 346
