Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Kilián István: Szűcs Miklós a naplóíró és publicista

Mitől aggódtak a megye honatyái? Attól, ami volt 1831-ben vagy még régebben, ami 1514-ben borította lángba az országot, tette puszta földdé a földes- urak palotáit. Az éhínség enyhítésére a Reviczky-magtár tartalékgabonáját osztották szét.

Nagy vitát váltott ki Miskolcon a vasúti szárnyvonal megépítésének az ügye. A terv szerint, s ez így valósult rr.eg: előbb a Pest-debreceni szárnyvonal, s csak ezután épült volna meg a Debrecen-Nyíregyháza-miskolci vasút. A borsodiak, az élen Szemere Bertalannal heves sajtóvitába kezdtek Miskolc hátrányos helyzetének megszüntetése érdekében. Az új vasútnak Miskolcon kell átmennie. Ezt kereskedelmi és földrajzi szempontok indokolják. Nemcsak a mezőgazdaság termékei, bor, állat, hanem a magyarországi vasgyártás készítményei, a nyersvas is Miskolc érintésével kerül a fővárosba. Az ózdi, a gömöri vas, a vászon, a bor, a papír és az edelényi cukor is Miskolcon keresztül jut el Pestre. Igen nagy a gyorskocsin utazók száma is. A Pest-Miskolc-eperjesi gyorskocsin évente nyolcezer utas utazik, s mintegy 14 OOO levelet szállítanak. Nagyon óvatos becslések szerint azonban évente mintegy 30-40 ezer ember utazik bérelt szekéren Pestre. A

személyszállítás és a teherszállítás bizonyosan visszatérítené vagy gyor75

sabban visszatérítené a beruházás költségét. A vasútügy még a június 4-i számban is előkerült. A balmazújvárosi Serr.sey-család földjét ingyen a- jánlotta fel a vasútépítő társaságnak, csakhogy Újvároson keresztül vezessen a Pest-debreceni vasútvonal.7^ Mint ismeretes, Szemere Bertalan és a miskolci vasútügyi választmány minden törekvése ellenére előbb épült meg a Pest-debreceni vonal. Később innen a Nyíregyháza-debreceni szárnyvonal. Hatvanig létesítettek ugyan egy vonalat, ehhez azonban még jó időnek kellett eltelnie, hogy Hatvan és Miskolc között is létrejöhessen a vasúti forgalom. Azok tehát, akik a Hatvan-miskolci szárnyvonal megépítése e- lőtt Miskolcról Pestre akartak utazni, kénytelenek voltak Nyíregyházán s Debrecenen átutazni. A gyorskocsihoz viszonyítva alig rövidült meg ugyan a menetidő, a vasút teherkapacitása azonban nyílván ezzel a nagy kerülővel is azonnal éreztette Borsodban és Gömörben is jótékony hatását, s a szállítás idejét a hosszadalmas szekérszállítás helyett megrövidítette, s többet szállíthattak és olcsóbban, mint a végláthatatlan szekérkaravánokkal.

Az 1847. augusztus 25-én tartott közgyűlésen - most már aratás után is - előkerült az éhínség ügye. Rossz .volt a termés ezen a vidéken. Javulást a szőlőtermés sem hozhat, ugyanis az is rossznak Ígérkezik. A megye tehát az egyre fokozódó éhínség csökkentésére ingyenes konyhát nyitott; "a nyomorult dologtehetetlen nép osztály* felsegélésére könyörado- mányok gyújtetvón, az orvosi vizsgálat szerint segélyt érdemlő mintegy

325