Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kilián István: Szűcs Miklós a naplóíró és publicista
rös és zöld süveg; mint egy 64 gazdag és csinos készületei zászló, köztük 52 ellenzéki; a* szünet nélküli eleven zaj 's minden felől harsogó zene e' képnek panorámái szint kölcsönzének, meliynek ékes decoratiojául a' közeli épületek ablakaiban ott valának még a' megyei és szomszéd megyei lelkes hölgyek, köztök több fő rangúak, nagy részben az ellenzéki rész jegyével, fejér tollal ékesítetten". Ebben a nagyszerű választási csatában Kazinczy Gábornak komoly szerepe volt. Bár mindenki tartott a két párt összetűzésétől, s ezért a választás napján katonaságot rendeltek Miskolcra, mégis semmi rendellenesség, verekedés nem történt. A borsodi fiatalság, az ellenzék sikerrel segítette győzelemre Szemere Bertalant, akit Borsod neme66 seinek többsége másod alispánná választott. . A március 8-i számban tovább teregeti Szűcs Miklós Palóczy Tamás piszkos ügyeit. Legutóbb az ágostai hitvallású iskola igazgatója ellen követett el aljas merényletet. Mikor ugyanis ő megállt egy pillanatra egy kapualjban, Palóczy durván megragadta, s azt gondolván, hogy az ifjúság pártja számára akar értesüléseket szerezni, durván bántalmazta.^^ Áprilisban . ,, „ . „ 68 „ a megye rendkívüli közgyűléséről, júniusban az első alispán elnöklete a„ , 69 latt tartott rendes közgyűlésről ad hírt, majd ugyanebben a számban cáfolja azokat az aljas rágalmakat, amelyek a Buda Pesti Hiradóban megjelentek. "Hazudság" az is, hogy Borsodban az ellenzék nem nemes táblabírót 70 , . , . választott volna. Szeptember negyedikén már az új másod alispán, Szemere Bertalan tevékenységéről ad számot. Eddigi munkássága jutalmáért Borsod közönsége díszkarddal ajándékozta meg Szemerét. Tevékenysége kiterjed a büntetőjog területére. Számtalan egyéb területen is működik. Olvasóegyletet hozott létre, aktív munkása a színháznak, a kaszinónak, a 71 , miskolci vasútügynek. A Buda Pesti Hiradóban ismét tamadas jelent meg Szemere és pártja ellen. "Legbölcsebben tenné - írja az erre adott válaszában Szűcs Miklós - ő Hir ad ósága, ha az illyes híradásokkal örökre a- dós maradna". 1846 decemberében ismét téli közgyűlésről számol be. A honatyák kénytelenek voltak foglalkozni a megye szerte egyre általánosabbá váló éhínséggel. Álláspontja a megye északi részeiben vagy az ország északi megyéiben mindennapossá váló éhínségről nem teljesen pozitív: "Megyénk szegényebb osztálya ... nyomorral küzd, mit nemcsak a’ silány termésnek, hanem a’ szorgalom, takarékosság, előrenézés hiányainak is tulaj„ 73 doníthatni. Ide járul még az étel árának nyerészkedés miatü emelkedese." A Pesti Hirlap 1847. március 5-i számában pedig tovább folytatja nyomorral kapcsolatos gondolatait: "Az élelmiszerek árának rendkívüli magas fokra szökkenése a’ járásokból az ínség komoly jelenségeiről vett tudósítások, a' székvárosunk lakóit szünet nélkül ostromló kolduscsapatok’ sza74 porodása megtanító, bennünket, hogy az aggodalom ... nem volt alaptalan". 324