Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
A török összeírok útvonala rekonstruálható. A Tód (helyesen Tó) utcától kezdve világos. Onnan, a Nagy patak nyugati oldalán északra fordultak a Nagy patak szigetére (Sziget utca), majd visszatértek északon a patak keleti partjára és délre mentek a Solymos utcán. A Bertalan templomnál keletre fordulván a Bene utcában fejezték he útjukat. Mivel itt az utca elején nagyszámú papot sorolnak fel, ez arra utal, hogy a plébániának nyilván sok oltárigazgatója, képlánja, stb. volt.188 Ebből az útvonalból világos, hogy a "másik" Nagy utca a piac lehetett, és valóban, ez volt a legnépesebb utca. Egyedül a Virág és az első Nagy utca problematikus. Ez utóbbi talán a város délkeleti szélén Eger felé vezető út lehetett, a Virág utca pedig a be- ginaháztól a piaccal párhuzamosan északra vezető utca.. A szalagtelkeken belül nyilván megkezdődött már a telek mélységében a telkek felosztódása, hiszen a 300 házhelyen (nyilván telken) már több, mint 800 háztartás élt, ami 4000-nél magasabb lakosságszámra mutat. Azt azonban mégis megállapíthatjuk, hogy a XIII-XIV. század fordulójára visszavezethető utcakeresztes alaprajz még csak kevéssé alakult át. Gyöngyös népességszáma alapján is nagyon jelentős település lehetett a középkorban. Koldulórendi kolostora, beginaháza és ispotálya is városiasnak mutatja. 1440-1514 között 19 gyöngyösi iratkozott be külföldi egyetemre (Bécsben 12, Krakkóban 7), amivel a magyarországi települések 53-55 184 „ helyét foglalja el a város. Egy középkori céhéről tudunk, 1498-ban a mészárosokéról.185 Az élelmiszeripar ilyen nagy szerepe is nyilván magas népességszám következménye. Egyébként az 1550-es összeírás differenciált és jelentős kézművességre is utal. A felnőtt férfilakosság 13,7 %-a volt kézműves, vagy kereskedő.186 Családfőket tekintve valamivel magasabb, kb. 18 %-os aránnyal számolhatunk. Ez különben nem az átlag magyarországi vá187 rosi, hanem mezővárosi aránynak felel meg. Az iparágak számát tekintve azonban a kép módosul. 32 kézműves mesterségre maradt adat, azaz az iparon belüli munkamegosztás nagyon fejlett. Összehasonlításként megjegyezzük, hogy 1526 előtt a legdifferenciáltabb mezővárosi kézművesség Gyulán volt kimutatható, 22 mesterséggel. A gyöngyösi kézműves szakmák száma viszont teljesen megegyezik az ország második legnagyobb városéjá. 189 val, Pestével, ott is 38 mesterségre maradt adat. 28
