Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez

Gyöngyös

kézműves

lakossága

1550.190

Iparág

S zakmák

%

Iparosok száma

%

Fémipar, fegyvergyártás

7

21,8

29

18,6

Szövőipar

h

12,5

9

5,8

Bőripar

3

9,**

8

5,1

Faipar

6

18,8

16

10,3

Élelmezési ipar

h

12,5

17

10,9

Ruházati ipar

3

9,'*

61

39,1

Építő és agyagipar

h

12,5

13

8,3

Egyéb

1

3,1

3

1,9

Összesen

32

100,0

156

100,0

A mesterségek egymáshoz viszonyított aránya ugyan lényegében megfelel a szokásos mezővárosinak, mégis a nagyarányú differenciáltság, valamint olyan luxusszakmák, mint az ötvösök (hat fő) jelenléte az átlagos mezővárosi szint felé emeli, még akkor is, ha adataink közel negyedszázaddal a mohácsi csata utánra vonatkoznak. Gyöngyös nagy szerepére az árucsereforgalomban utalnak évi vásárai. Alapítási idejüket nem ismerjük, a három templom búcsújához kapcsolódtak. (Orbán-nap; május 25, Bertalan nap, augusztus 24, Erzsébet nap, november 19.) A hetipiacot szerdán tartották, de

... 191

volt napi piac is.

A város külső képe - eltekintve nagy templomaitól - a középkorvégi Vác- hoz és Szegedhez lehetett hasonló, azaz városias épületeket csak a város- központban lehetett látni. Egyetlen házban, a Fő-tér 11-ben (a középkori Piacon) találtak egy gótikus keresztboltozatú földszintes termet, és alatta kö192

zepkori pincét. Ez az épület is nyilván középkorvégi lehetett.

3./ NYÍRBÁTOR. Az Alföld egyik jelentős mezővárosa, Bátor (ma Nyirbá-_ tor) szinte Gyöngyössel egy időben jelenik meg a forrásokban, amelynek kiváltságlevele négy évvel fiatalabb Bátorénál. Először 1272-ben említik Bátort,

amikor a király a tőle kb. 12 km-re fekvő Hodász falut eladományozva az

. . . , , , 193

ottani királyi íjászokat "Bathar" földre telepíti át. Amennyiben ez az adat

valóban Nyírbátorra vonatkozik, akkor - legalább is részben - a király lehetett a birtokosa. Az uralkodó azonban 1279-ben a Gutkeled nemzetség tagjainak adta az örökös nélkül elhunyt Langeus Bátor és Kisbátord nevű bir- 194

tokait. 1289-ben Gutkeled nembeli Bereck Bator nevű falujának a király195

tói minden szerdára hetivásár engedélyt szerzett. Az 1279-es adatból nyilvánvaló, hogy a helység nem akkor keletkezett, hiszen mellette már ott van a különben a következő századra már elnéptelenedő "kis" Bátor (Kisbátord.)

29