Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - H. Halász Anna: A Zempléni Kaszinó könyvtára (l831-1850)
ti Társalkodó 16. ltsz., társ-újságja, az Erdélyi Híradó pedig 93. leltári számon került leltárba. Az első leltár nélkülöz minden logikai elképzelést, feltehetően úgy készült, abba»» a sorrendben, ahogyan nagy összevisszaságban a könyvszekrényben sorakoztak a könyvek. (Nem válogatták külön a folyóiratokat, újságokat a köny vek.) Nem válogatták külön a folyóiratokat, újságokat a könyvektől, bár a leltári számokból úgy tűnik, hogy az újságok kerültek először leltározásra, e- zek kapták az első számokat. (Az Ofner Pester Zeitung 8., a Nemzeti Társalkodó 16., a Nemzeti Újság 25. stb.) Ha az utolsó tételszámnak is tekintjük az 569-es számot, az állomány nagyságát 1000-1500 kötetre becsülhetjük. A fennmaradt dokumentumokból nem állapítható meg, hogy a könyvtár milyen csoportosításban rendszerezte állományát. A könyvek és folyóiratok között a magyar nyelvűeken kívül találhatunk német, latin, francia, görög műveket is. Az állomány összetétele: Az ún. általános művek közül figyelmet érdemel Nyiry István: A tudományok öszvessége c. könyve, melyet dedikálva ajándékozott a könyvtárnak. Alapvető munka volt a Széchényi Könyvtár katalógusa, mert a könyvszeretők, a ritka könyvek iránt érdeklődők, gyűjtők és olvasók ebből tudhatták meg milyen könyvek szerepelnek az ország első, legnagyobb köteles példányokkal is ellátott könyvtárában. A társadalomtudomány nagy számmal szerepelt a könyvtárban. A francia felvilágosodás eszméit terjesztő könyvek ebben a körben ismertek voltak. Montesquieu: Törvények szelleme 1799. bécsi német nyelvű, és a Perzsa levelek 1815. évi párizsi francia nyelvű kiadásai. Kossuth, Lónyay és társaik , „ „ 44 , ezen nevelkedtek fel Kövy Sándor pataki iskolájában. Megtalálható a sze- pességi városok története, Szeitz Leó: Magyarország és Erdélyország rövid ismertetése, Losontzi István: Hármas kistükör. Az egyetemes történelemből Bizánc története, az Amerikai Egyesült Államok története, Pranciaország Napoleon idejében. Rumy Károly G-yörgy: Emlékezetes Írások c. művében szerepel Babocsay Iszák: Tárcái története c. krónikája is. Pejér: Codex Diplomaticus c. forráskiadványa és Katona István: Kalocsai érsekség története a legjelentősebbek. Vannak térképek, Karacs Perenc metszetei (aki 1804-ben Zemplén megye térképét is rézbe metszette), Szedlicsnai Lipszky János leírása, térképei, Szirmay Antal: Notitia historica comitatus Zempléni- ensis. Szirmay Antal: Notitia topographica, ... Megtalálhatjuk, Pényes Elek: Magyarország statisztikája, Nagy Lajos: Notitiae politico - geographico - statisticae partium Hungáriáé c. műveit. Széchenyi István: Hitel, Világ, Stádium című politikai műveit. Balásházynak a koleralázadásról írt munkáját. Több pénz történ éti, adó, bank, hitelügyi könyv, amelyeket mindenki érdeklő284
