Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
mezőváros pl. először valóban egy utcás volt (de nem volt még mezőváros), „ 157 később keresztutcásra, majd többutcásra változott. 2./ GYÖNGYÖS. A Mátra hegység lábánál, az Alföld szélén található 150 Gyöngyös, amelyet az irodalom "alföldi jellegű" városnak tart. Az eredeti település kelet felől félköralakban az észak-déli folyású Nagy patakra támaszkodik, de egy része a patak nyugati partjára is átterjed. A város utcakeresztes alaprajzú volt: négy utca találkozik keresztalakban a plébániatemplomnál. Észak-déli irányú a középkori Solymos, ma Petőfi Sándor utca, melyet északon a Solymosi kapu zárt le. ' Ezt az utcát a templomtól délre a kiszélesedő újkori Piac tér (ma Fő tér), ezt szigetszerűen ma a párhuzamos Rózsa és Móricz Zsigmond utcák folytatják. Az észak-déli főútvonal tovább dél felé a mai Jókai (újkori Csapó) utcával fejeződik be, amelyet kapu zárt le. Az észak-déli útvonal a Fő tér északi végén kereszteződik a kelet-nyugati főútvonallal. Kelet felől indulva a mai Kossuth Lajos, és folytatása a Lenin utcák a középkorban Bene utca nevet viseltek, ezt zárta le keleten a Benei 159 , „ kapu. Ez az út a Nagy patak nyugati partján a középkori Tó, másként Tót utcában (a mai Vachott Sándor u.) folytatódik.160 Az említett városkapukra csak az újkorból vannak adataink, de Gyöngyösnek akkor sem voltak városfalai, hanem csak árka és sövénykerítése.161 Ez az utcakeresztes, félköríves árokkaL lezárt várostípus elég jellegzetesnek tűnik, és még látni fogjuk, hogy Miskolcon is megtalálható. Hajdúböszörmény is utcakeresztes város volt, de mint láttuk, ott ez a megoldás másodlagos. (6. kép.) Gyöngyös feltétlenül megvolt már a XIII. század közepén, a század második felében az Aba nemzetség Csobánka ágának volt a birtoka, és benei várukhoz tartozott.162 Bene várának - amely valószínűleg a XIII. század második felében épült - romjai a várostól 6,5 km-el északkeletre egy 471 m magas bércen maradtak fenn.162 A Csobánka fiák 1301-ben osztják fel egymás közt Benét és Gyöngyöst, Gyöngyös falu (villa) ekkor három részre lett osztva!64 Az oklevélből következtetni lehet, hogy a négy keresztutca közepén a templommal már megvolt, és hogy a nyugati utca keresztül haladt a Nagy patakon. Itt említik ugyanis a Csobánka László (az egyik osztozó fél) által építtetett Krisztus teste kápolnát. Következtetéseket enged meg a négy utca közűi kettőnek középkori neve is. Ezek ugyanis a településből kivezető utak irányára utalnak. Észak, azaz Solymos felé vezetett a Solymos utca. A kelet felé vezető Bene utca a városból kilépve nyomban északra kanyarodott Bene vára felé. A helytörténeti irodalom az észak-déli, a Nagy patakkal párhuzamos uU/ x 165 cál (amelynek északi fele a Solymos utca) tartja az ősi települesmagnak. Ez valószínű is. Itt íoülolt helyet a kiszélesedő utcapiac. Egy 1855 évi térkép mulatja, hogy körülbelül onnan, ahol ma a Jókai utca szétválik a Rózsa 25
