Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
és Móricz Zsigmond utcákra, kiszélesedik az utca, és megőrzi szélességét észak felé a kelet-nyugati irányú utcáig, ahol a plébániatemplom (titulusa: S zt.Bertalan) áll. A templomot már az 1301-es felosztás említi. Eredeti formáját nem ismerjük, a XV. század végén hatalmas későgótikus csarnoktemplommá építik át. A jelenlegi háromhajós templomhoz a barokkban építik hozzá a két nyugati homlokzati tornyot. A templomban áll egy 1500 körül készült bronzkeresztelőkút, kincstára pedig talán a leggazdagabb középkori emlékekben a magyarországi plébániatemplomok közül, mert megőrizte középkori felszerelését.^^ A Solymos utca, amely a templomtól északra vezet, már épp olyan keskeny volt, mint az utca déli vége. Az ilyen egy utcás, közepén piaccá kiszélesedő kisvárostipus külföldön sem ismeretlen.1*^ Ezen a helyzeten több ok indokolt változtatást. Bene várának építése után szükségessé vált az összeköttetés biztosítása a birtokközpont felé. Feltűnő, hogy az út nem északra vezető Solymos utcából ágazott el Bene felé, hanem a templomnál az észak-déli úttól derékszögben keletnek fordult, majd csak a későbbi városi beépített területet elhagyva irányult a Solymos utcával majdnem párhuzamosan észak felé. Ennek csak egyik oka volt az, hogy az északi szomszéd f^lu, Solymos nem tartozott a benei uradalomhoz. Ezt az útmegtörést főleg más indokolta. Az ország közepétől, Budáról Kassán át Lengyelországba vezető főútvonal ugyanis Gyöngyösnél érte el a Mátraalját, hogy innen haladjon északkelet felé. Pest és Kassa között ezen az útvonalon különben 1(38 Gyöngyös, Eger és Miskolc voltak a legjelentősebb települések. A Pest felől érkező kereskedők a gyöngyösi piacot elhagyva azonnal keletnek fordultak. A Bene utca a templomnál tölcsérszerüen kiszélesedve torkol az é- szak-déli utcába. Az utcakereszt negyedik része, a Bene utca nyugati, a Nagy patakon átvezető folytatása, a Tó utca nem közvetlenül követi a Bene utca irányát, hanem* ennek északnyugati sarokházánál indul nyugat felé, a szőlőhegyekhez. Igaz, ez a sarokház az 1301-es osztozkodásban különösen 169 , , kiemelt Benedek comes féle ház volt. A To utca északi oldalán a patakon túl épült fel az említett Krisztus teste kápolna, amelyet később a sző„ „ 170 lók védoszentje.rol Szt.Orban templomnak neveztek. Mindezek alapján az utcakeresztes megoldást Gyöngyösön sem tarthatjuk elsődlegesnek, noha már 1301-ben megvolt. Gyöngyöst a Csobánkák 13 23- ban veszítik el végleg, 1327-ben királyi adományból a Szécsényi családé lett. Később a város több nagybirtokos tulajdonában oszlott meg.1'1 Bene vára a XV. században elpusztult, ekkor már Gyöngyös az uradalom (résx- uradalmak) központja. A mezővárossá vidas kezdetei a Szécsényi birtoklás idejére tehetők. A király 1334-ben Szécsényi Tamás kérésére Gyöngyös nevű birtokának a budai polgárok jogát adja azzal, hoey a főváros mintájúra falakkal övezhetik magukat.^ ‘ ^ Nos, a városfalak sohasem épüllek fel, 26
