Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - H. Halász Anna: A Zempléni Kaszinó könyvtára (l831-1850)
bomlasztását. Az országgyűlésről visszatértekor, megyegyűlési beszédében sajnálatosnak Ítélte, hogy minden erőfeszítése ellenére sem sikerült az örök- váltság, de a magyar nyelv ügyében és a polgári átalakuláshoz vezető úton sikeres lépések történtek. A reformországgyűlések eredményei, balsikerei szintén vitát váltottak ki a kaszinó tagjai között, s Kossuth hírlapi munkáin ugyancsak vitáztak. Az 1840-es években Lónyay gyakori távolléte miatt a megyei ellenzék Szervezését, irányítását Kazinczy Gábor vette át. Barátja, Petőfi magyar "Mirabeau"-nak nevezte. Ekkoriban ő látta el a vezérszerepet ebben a társaságban, melyet korabeli elnevezéssel "Szegénylegény" társaságnak hívtak. A ZEMPLÉNI CAS IN Ó RENDTARTÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖNYVTÁRRA A kaszinó első rendtartását 1831—ben dolgozták ki és a december 1-én tartott kaszinói közgyűlésen fogadták el. Majd nyomtatásban is megjelentették, "A' Zempléni Casinó Rendszabásai s tagjainak névsora. Nyomtatta Werfel Károly csász, kir. privilegált könyvnyomtató. Kassán. 1832" szövegű címlappal. Nem tudni, hány példányban készült e 34 oldalas kis nyomtatvány, de 17 nyomtatási díjul 18 Pft-ot fizettek a kassai nyomdásznak. Barta István Kossuth Lajosnak tulajdonítja a rendtartás kidolgozását, mi18 vei ekkor egyik jegyzője volt a kaszinónak. Kossuthnak feltétlenül része _ van a megfogalmazásban, de talán többek közreműködésével, főleg Baláshá- zy és Lónyay Gábor, esetleg Kazinczy Ferenc beleszólásával készült el a végleges alapszabály, és kapott nyomdai formát. A 19 pontos "Rendtartás" rögzítette a működési és szervezeti rendet. A- lapjaiban a Nemzeti Casinóéhoz igazodik, azt tekinti példának, de több ponton is eltér attól, mivel létrehozóinak szilárdabb politikai céljai vannak mű— ködtetésével, bár ezt a szabályzatban nyíltan nem fogalmazták meg. Eltérő pontok a példától: tagfelvételek, tagdíj összege vagy részvényes hozzájárulás, vendégek jogai, a könyvtárgyarapítás módjai és használata. A tagságról így határoztak: "Tagja ki ki lehet, a’ kinek magaviseleté nevelt illendőségről esméretes ... itűnden taggal egyaránt közös az illendőség érzése ..." Ez is demokratikusabb megfogalmazás, mely kirekeszti a címeket, a származást, minden tagot egyenlőnek ismer el, ezzel megnyitja a felvétel lehetőségét a polgárság számára is. Bár az alapító tagok között több a nemes, megyei tisztviselő, így nemesi kaszinónak kellene tekinteni, de a 30-as évek végén, 1840-es években a névsorból a polgárság, sőt kispolgárság nagyobb aránya tűnik ki. Tagdíjul előbb 5 Pft-ot, később 12 váltó forintot kértek, és akinek nem ér 276
