Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - H. Halász Anna: A Zempléni Kaszinó könyvtára (l831-1850)

A tagok névsorában olyan nevezetes emberek, mint Balásházy János, Boronkay Albert, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos, Lónyay Gábor, Soós János, Szemere Miklós, Szirmay Antal, Vécsey Pál stb, biztosították a nyílt, alkotó vitákat, Kazinczy irodalmi vitái, harcai, Balásházy gazdasági reform- törekvései, szakirodalmi munkái, Kossuth megyegyűlési politikai beszédei a kolera vagy a lengyelek ügyében, a megye reakció mesterkedései, kormány- szervek nemtetszö intézkedései feltétlenül a viták tárgyai voltak ebben a körben.^1 A kaszinó működésének nagy lendületet adott Balásházy szervező, s Kossuth szónoki képessége. Sikeresen egészítették ki egymást a közélet­ben is, a megyegyűléseken, tisztűjításokon, a megyei reakció elleni harcban. Főleg ezért gyűlölték kettőjüket annyira, és rövid idő alatt módot is találtak előbb tekintélyük csorbítására, majd itteni működésük lehetetlenné tételére. Kossuthot csalás vádjával akarták befeketíteni 1832-ben, Balásházyt hitele­12 zoivel kergették el, ő véglegesen 1835-ben költözött el Sátoraljaújhelyből. Szerepüket a poütikai életben, a kaszinói vitákban fiatalabbak vették át: Lónyay Gábor, Ujházy László, majd Kazinczy Gábor. Nemhiába mondta Sze­mere Miklós róluk: "Lónyay s bűnös cimborái Mind malcontent és carbonári. Keresztet vessetek láttára. 13 Szent olajat ördög-clubjára." Kossuth a megyéből történt távozása után is harcostársi viszonyban ma­radt Lónyay Gáborral és Vécsey Pállal, az ellenzék két vezérével. Javasla- , , 14 tukra indította meg az Országgyűlési Tudósításokat. Az ellenzék dolgozta ki azt a reformtervez etetL melyet a megye nemessé­gével sikerült elfogadtatni, s mely egyike az 1832-36-i országgyűlésen elhang-* zott leghaladóbb előterjesztésnek. A reakció próbálkozott a reformerek meg­buktatásával, mesterkedésük miatt Lónyay előbb nem is vállalta 1835-ben a követséget. Kossuth így aggódott Lónyayhoz írt levelében: "Édes Gáborom a 20-ik februári gyűlésben a követséget magától elhárítani látszatott ..., hogy a maga helyébe Ujházyt, nekem tisztelt jó barátomat ajánlva, e név a nemes­ségnél visszhangra talált ... Itten sok hazafiak kettős czélt vágyának elérni, egyik: hogy Zemplénnek szint oly keblű követe legyen mint ha maga vagy Ujházy eljönne, másik: hogy otthon is legyen valaki elég erős a Dókus hon­maradásával megnehezedett körülmények között jó utasításokat eszközölhet- „15 ni ..." Lónyay talán e levél hatására is vállalta a követséget és magával vitte . 16 Kazinczy Gábort, aki ezzel kezdte meg közéleti és politikai szerepleset. Zemplén megyében is szervezkedtek, hogy ellensúlyozzák Dókus és köre 275

Next

/
Thumbnails
Contents