Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
dósü országrészeken ne legyen város. (Az Alföldön az egyetlen Szeged, a Déldunántúlon egy sem.) Különböző módszerek születtek ezért annak kimutatására, hogy milyen kritériumok alapján lehet a mezővárosok nagy tömegéből a városi szerepkört teljes mértékben betöltőket kiszűrni. Ilyen kritérium pl., hogy van-e a településen koldulórendi kolostor, 148 Egy másik, hogy egy helységből hányán jártak külföldi egyetemre, illetőleg milyen szerepet töltött _ , _ , 149 , be egy nagyobb tájegység piac hálózatában. Újabban kritériumként a szóban forgó települések korabeli terminológiáját is alkalmazzák. (Pl. civitas- nak neveznek-e jogilag mezővárosinak számító települést.) 'Több mint egy évtizeddel ez előtt még egy kritérium lehetőségét vetettem fel: a település alaprajzának és építkezési formáinak vizsgálatát. Utaltam arra is, hogy itt el151 sősorban régészeti módszerekre lenne szükség. Sajnos, a mezővárosok régészeti kutatása terén azóta sem történt sok, most_ mégis ezt a módszert kísérlem meg alkalmazni, azaz azt, hogy kimutatható-e a jelentősebb alföldi, Alföld széli mezővárosok alaprajzában, középkori építészetében városias nyom. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy most elsősorban ezt a kritériumot alkalmazom, de a mezőváros-város probléma megoldásához valameny- nyi, az imént idézett kritérium együttes, komplex alkalmazása szükséges. (Hozzávéve még, amennyiben arra adat van, a népességszám, a városias foglalkozások aránya, a kézművesség összetétele, és differenciáltsága, stb. problémáit.) 15 2 A mezőváros (szó szerinti jelentésében: nem erődített város ) nem magyarországi specialitás. így pl. lényegében megfelel a bajor-osztrák Markt- 153 nak. Hasonló, nem mindig erődített, a valódi városnál alacsonyabb jogál154 lásd települések másutt is előfordulnak Európában. A magyarországi viszonyok ismertetésénél ezért felhasználhatjuk a külföldi analógiákat. E tekintetben kiemeljük a felsőausztriai Markt-okról készült legutóbbi kitűnő ösz- szefoglalást. Az alaprajzi formákkal kapcsolatban egy nagyon lényeges megfigyelést kell idéznünk: "man kann klar erkennen, dass nur der Marktplatz- wenn keiner vorhanden ist, dann eben sein Pehlen- das Bild eines Markes bestimmt hat und bestimmt. Es gibt in einem gewöhnlichen Markt keine Nebenstrassen oder gar eigene Marktviertel, Der den Platz umschliessende Häuserblock mit den an den Rückfronten anschliessenden Burgrechtsgründen bildete die spezifische Siedlungsform Markt, im Unterschied zu der mehr- strassigen Stadt."155 Felsöausztriában tehát lehetséges egy olyan városkritérium is, amely a piacterén kívül több utcát tartalmazó települést tartja városnak. Meg kell jegyeznünk, hogy az egy utcás, vagy utcanólküli piacos "város" tipusu másutt is, pl. Angliában is gyakori.1’" Kérdéses, hogy ez az elv Magyarországon hogyan érvényesült. A fenn idézett Hajdúböszörmény 24
