Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Tamáska Péter: A linzi posztómanufaktúra kereskedelmi kapcsolatéul Magyarországon a XVIII. század hetvenes éveitől a XIX. százaid első évtizedéig

A linzi manufaktúra főbb elosztó helyei 1776 és 1810 között A linzi manufaktúra áruit forgalomba hozó . kereskedők ill. consocietások felekezeti­nemzetiségi megoszlása görög zsidók németek magyarok egyéb jogál- nemzeti- lásúak ségüek A kereskedők ill.c onsoc ietá- sok száma összesen Duda 3 2­­­5 Eger 3­­­­3 Eperjes­­3­1 U Eszék 3 1­­­k Győr 1 1 2­­U Kassa­­1 3 1 5 Komárom­1 1 1­3 Miskolc 3 1­1­5 N agyvárad 2­­­X 3 Óbuda­9­­­9 Pápa 1­1 1­3 Pest 5­­1 1 7 Pozsony­k 2­_ 6 Sárospatak 3­­­­3 Sopron­1 1­1 3 S zamosujvár­­­­3 3 S zékesfejérvár U­­­­h Temesvár 3 2­_­5 Tokaj 6­­­­6 Újvidék 9­­­1 10 Versec 3­­­­3 Vukovár 5­­­­5 Zágráb 1­1 1­3 Zalaegerszeg­­1 2­3 összesen: 55 22 13 10 9 109 gok összege viszont - kumulált összegekről lévén szó -, már 43096 forintra 13 emelkedett, s 1797-ben elérte az 55813 forint nagyságrendet, 1811-ig pedig a 14 felvett s csak 40 %-ban visszafizetett áruhitel 195162 forintot tett ki. A linzi manufaktúra behozatalának nagyságát jól érzékelteti az a tény, hogy az or­15 szág pénzverése az adott korszak elején 2-4 millió forint között mozgott, 16 azaz az évente legalább 40-50000 forint körüli linzi export a Magyarország­ról forgalomba kerülő új pénz értékének 2 %-át is elérhette. A beperlések éven­259

Next

/
Thumbnails
Contents