Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Tamáska Péter: A linzi posztómanufaktúra kereskedelmi kapcsolatéul Magyarországon a XVIII. század hetvenes éveitől a XIX. százaid első évtizedéig
A zsidó és német kereskedők az összlétszámnak egy-egy hatodát tették ki, de az előbbiek adósságterhe háromszorosan múlta fcílül az utóbbiakét és kétszeresen a gorög jogállásúakét. Náluk magasabb adósságterhe csak a néhány örmény és török alattvalónak számító kereskedőnek volt. A szorosan vett magyar kereskedők - akiknek egy része az asszimilációs küszöböt átlépő görögökből került ki -, az összlétszám mintegy tizedét alkották, a németekénél magasabb, a görögökénél alacsonyabb átlagos adósságteherrel. A linzi manufaktúrával kapcsolatot tartó kereskedők, illetve consocietások telephelyeinek területi megoszlása a hagyományos kereskedelmi utakon belül főképp a délszláv és zsidó diaszpórák elhelyezkedését tükrözi. Az a 8Ö helység, amelyekben a vizsgált kereskedők telephelye volt, mindenek előtt a Duna és a Pest-Tokaj tengely mentén található. A linzi posztókereskedelem központjainak azokat a helységeket véve, ahol legalább 3 kereskedő, illetve consoci- etás állt a gyár bécsi igazgatóságával szerződéses viszonyban, a következők Q voltak: (Lásd a táblázatot) Ebben a 24 városban helyezkedett el tehát a Linz-cel kapcsolatban álló _ kereskedőházak zöme, bár jelentős felvevő helyek voltak a Dunántúl észak- nyugati részén és az Alföld délkeleti szögletében. G-yérnek tűnik a Dél-Dunár túl, Erdély és Horvátország kereskedőinek kapcsolata a manufaktúrával. Ez utóbbi valószínűleg Trieszt vonzásával hozható összefüggésbe, amit az is alátámaszt, hogy a trieszti börze igazgatóját más eredetű textiláruk szállítójaként említik az iratok, sőt grázi kereskedőkkel beonyolított üzletekről is szó 9 , esik. Az ilyen szállítások kapcsán keletkezett ügyek azonban mar nem tartoztak a Királyi Jogügyi gaz g at óság képviseletébe. Az adatok tanúsága szerint a manufaktúra áruit csak kiterjedt kapcsolatokkal és jelentősebb tőkével rendelkező kereskedőházak tudták forgalomba hozni. Ha például Popp, alias Kristóf Tamás tokaji görög kereskedő üzleti kapcsolatait elemezzük, kitűnik, hogy érdekeltségei voltak Pesten, Sárospatakon, Tállyán és Hajdúböszörményben egyaránt, sőt Popp Györgyön keresztül, aki Balassagyarmaton volt kereskedő, Ujmoldován is, ami már török tranzit. kereskedelemre utal. A Popp-Kristóf család tagjai jelentős befolyással rendelkeztek a tokaj-sárospataki régióban, s közvetítő szerepüket az 1800- as évekre is meg tudták tartani. A Tokaj környéki kompánia tagok nagyban beszerzett áruinak állandó kereslete volt a nyíregyházi, debreceni és hajdú- városi céhes iparosok közt, nemegyszer pedig maguk az iparosok vették át közvetlenül a pesti lágerből a textiliákat, mint ahogy ez Schmitt Mátyás debreceni polgár esetében történt/1 A manufaktúra bécsi igazgatóságának összeírása 1785 márciusában 34361, . 12 augusztusi kimutatásában pedig 32374 forint követelést mutatott ki. Az 1 < Ú4. november 4 -i összesítés 4 2 adósa közül 18 fizetésképtelen volt, az adóssú- 25B
