Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Tamáska Péter: A linzi posztómanufaktúra kereskedelmi kapcsolatéul Magyarországon a XVIII. század hetvenes éveitől a XIX. százaid első évtizedéig
TAMÁSKA PÉTÉ U A linzi posztómanufaktúra kereskedelmi kapcsolatai Magyarországon a XVIII. század hetvenes éveitől a XIX. század első évtizedéig. A porosz mintára átszervezett és a hétéves háború folyamán gigantikus méreteket öltő linzi posztómanufaktúra a felvilágosult abszolutizmus korának egyik legjelentősebb mintaüzeme volt, s a kincstár expanzív gazdaságpolitikájában évtizedekig meghatározó szerepet játszott. Bruckmüller szerint az osztrák manufaktúrák által a H absbsburg fennhatóság alatt álló országokba köztük a Magyarországra szállított textiliák mennyisége jóval meghaladta a birodalmon kívül értékesített textiláruik volumenét/ ami paradox módon épp a birodalom heterogén szerkezetével magyarázható. A nemcsak etnikai, történeti és jogi szempontból, hanem belső gazdasági struktúrájukat tekintve is egymástól elütő országok és tartományok között a kereskedelem feltételeit olyan vámrendszer szabályozta, amely a birodalmon belüli kapcsolatoknak kedvezett. Tanulmányunkban előbb ezeket a kapcsolatokat kívánjuk röviden ismertetni, majd rátérve a linzi posztómanufaktúra magyarországi szállításaira, az egész országot átfogó kereskedelmi hálózatát, végül pedig a miskolc- tokaj-kassai régión belül az egyes kereskedőcsoportok etnikai hovatartozását és kereskedelmi stílusát tesszük vizsgálatunk tárgyává. A választott korszak a linzi posztómanufaktúra virágkorára s a divat és a gazdaság változásai hozta lassú visszaszorulásának kezdeteire esik, s nagyjából ugyanerre az időre datálható a linzi termékeket a hazai piacokra bevezető görög kereskedő-világ utolsó gazdasági felfutása és hanyatlása is. Az Európában végbemenő gazdasági növekedés sajátosságait elemezve nem kerülheti el a figyelmünket az a tény, hogy a kontinens északnyugati, a hagyományos gazdasági körforgásból az állandó növekedés szakaszába érkezett társadalmai és déli, keleti határvidékei egyazon nagy kereten belül olyan kereskedelmi kapcsolatokat alakítottak ki, amelyek a fejletlen területek államait mezőgazdasági kivitelre és iparcikkek behozatalára kényszerítették. Az e_ tipusu gazdasági kapcsolatok hátrányait a monarchia merkantil szellemű hivatalnok-elitje tulajdonképpen azzal ellensúlyozta, hogy a német-cseh országrészek és Magyarország között - mintegy kicsiben -, hasonló jellegű függőséget épített ki. Magyarországon, bár a közigazgatás és a gazdasági élet átszervezése etatista elvek alapján ment végbe, a többi Habsburg országhoz 255
