Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kahler Frigyes: Adalékok az újkori pénzhamisítás történetéhez (XVII. századtól 1848-ig)
MNMh- Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár, hamisítvány gyűjtemény MNT - Magyar Numizmatikai Társulat NK - Numizmatikai Közlöny RICHTER, 1903. 3 RICHTER Ede: Selmecbánya története. A kuruc idők 1703-11. Selmecbánya, 1903. 1 166-tól Landsverleger companie működése. 2 Ezt segíti elő a hódoltság területére - a nemesi vármegye kezdeményezésére behatoló parasztvármegye is. Vö. SZAKÁLY Ferenc: A parasztvármegyék a XVII. és XVIII. században. NAGY Ádám: A XVI. századi dél-magyarországi pénzforgalom egy lelet tükrében. MNT 1979. évi évkönyve. Megjelenés alatt. 3 HORNI GH Wilhelm von: Oesterreich über alles wenn es nur vili. Lipcse, 1757. k MARX Károly; A tőke. Bp. 1949. I. 818. 5 1685-89-ig behajtott magyarországi adók összege 20 millió forintra rúg, Caraffa tábornok Debrecenben csak pénzben 1 800 OOO forintot hajtott be. 6 Vö: E.F. HECKSCHER: Der Merkantilismus I—II« Jena, 1932. L.SOM- MER: Die österreichischen_Kameralisten in dogmengeschichtlicher Derstellung I—II« Wien, 1920-25. Vö. még: FACH Zsigmond Pál: Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon. Bp. 1950. HORVÁTH Mihály: Az ipar és kereskedelem története Magyarországon a három utolsó század alatt. Pest, 1840. 7 GUNST Péter: Kelet-Európa gazdasági-társadalmi fejlődésének néhány kérdése. 8 A paraszti árútermelés a majorsági gazdaság, valamint az infrastruktúra (elsősorban úthálózat) elégtelensége miatt nem léphet új utakra. Nem segített ezen alapvetően a földesúri joghatóságon rést ütő 1767. január 23-án kibocsátott úrbéri rendelet sem. A majorsági üzem - bár a XVIII. század közepétől az árútermelő jellege erősebben kidomborodik - mégsem válik tőkés nagyüzemmé. Vö. MARCZALI Henrik: Magyar birtokviszonyok 1711-1740. Budapesti Szemle 1897. ÁGOSTON Péter: A magyar világi nagybirtok története. Budapesti Szemle 1913. PACH Zsigmond Pál: Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon. Bp. 1950. 245
