Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kahler Frigyes: Adalékok az újkori pénzhamisítás történetéhez (XVII. századtól 1848-ig)
A könnyen olvasztható és formába üríthető anyai» alkalmas volt arra, hogy primitív körülmények között - kovács-cigáfiyok, kóborló aranyműves legények- próbálkozzanak a hamisítással. így 1793-ban "bizonyos Morvát Országi Gzigányok N. Vass Vmegyében hamis Húszasokat summássan hoztak légyen for90 galomba ... a pénz onbul es Czinbül van otve ... melly igen ormotlan". Ugyancsak hamis húszasok készítése miatt adtak ki körözést Nicolich Mátyás 24 éves aranyműves legény ellen. Az általa készített hamis húszasok 91 , "minden ezüstözés nélkül valók". Előfordulnak azonban még sárgarézből , 92 öntött hamisitványok is, köztük több feltűnően jól sikerült. A XVIII. századi aprópénz hamisítványok között már kuriózumként említ93 jük az eredeti verőtővel készült ezüstözött vörösréz ÍO krajcárost. A XVIII. század második felében az eredeti verőtövekkel történt visszaélések szinte ismeretlenné válnak. A lagkisebb címletű ezüst pénzek közül a Rákóczi szabadságharc idején tárgyalt poltura hamisítás is csaknem megszűnt a XVIII. század második 94 felében. III. Károly ezüst polturáit még olykor hamisítják. Mária 'Terézia ezüst polturái, egy krajcárosa és ezüst dénárja azonban már nem kelti fel a hamisítók érdeklődését. A hamis fémpénzeknek a forgalomban játszott tényleges szerepét - ha tetszik a fémpénzhamisítás objektiv veszélyessége vizsgálatával kapcsolatban utaltunk már fentebbi megállapításunkra, amely szerint fémpénz hamisítás a XVII. század második negyedétől visszaszorul a szokványos bűnelkövetés keretei közé. Ez egyrészt lemérhető abból a tényből, hogy a pénzhamisít ás elleni küzdelem nem jelent gondot a törvényhozás számára. Másrészt a rendelkezésre álló írott források és leletek sem hagynak kétséget afelől, hogy a forgalomba került hamis pénz mennyisége igen csekély. Szulcsin- szky Albert 54 db tallérja vagy Satler Krisztina 27 db tallért, 3 aranyat és 4 darab húszat kitevő hamispénz készlete kiemelkedő mennyiségnek számít. A H. Fekete Péter, Kőhegyi Mihály és Hőgye István által közzétett hajdúböszörményi, kecskeméti és hegyaljai adatok ugyanezt a képet mutatják, mint az általunk vizsgált debreceni pénz hamisítási és hamis pénz forgalmazási . 95 perek. A hamis fémpénzkészítés a tallérok és aranyak esetében a papírpénz megjelenésével párhuzamosan - csaknem teljesen megszűnik és a fémpénzhamisítást a XIX. század első felében az évenként egy-két alkalommal, általában ÍO db-ot meg nem haladó számban fel-felbukkanó hamis húszasok képviselik. A hamis fémpénz készítőit csak igen ritkán sikerült a hatóságoknak kézrekeríteni. Úgy véljük, hogy a forgalomba kerülő hamis fémpénzek viszonylag csekély mennyisége a bűnüldöző hatóságok számára nem is tette indokolttá a nagy költséggel járó és fáradságos nyomozást. A védekezés 38
