Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hőgye István: Szőlőmunkák és munkabérek a Hegyalján a XVII-XVIII. században
A SZÜRETELŐ K - SZEDŐK, PUTTONOZÓK - NAPSZÁMBÉREI A szüreteken a férfiak dolga a puttonozás, a nőké a szőlő szedése volt, néha szedésre gyermekeket is alkalmaztak. Férfiszedőket ritkán lehet találni, melyet Szirmay Antal így indokolt: " ... Szedésre alkalmasabbak az asz- szonyok és feli nem serdültt fiúk, mert a* férfiak az aszszúszőllő szedéssel restéinek bajlódni, azért ... inkább puttón hordozók, taposok, szűrőknek fordi itassanak."104 Gyakoriak voltak az ingyenes szüretelek. A XVII. században a régi szokásokhoz igazodva a Hegyalján' is a családok a földesúri szüretekre vagy egy szedőt vagy egy puttonozót küldtek, kezdetben ingyen, később a nap105 számbérnél olcsóbb fizetésért. A napszámos szedőasszonyoknak szokás volt jutalombért adni, hogy a tőkékről gondosan szedjék le az aszút, ne maradjon a fürtön egy szem sem, melyről Szirmay Anted írta: " ... Tőkéről való aszszú szedőknek napszám mellé sajtáronként 2-3 krajezárt Ígérjen a’ Gazda ... sikeresebb ezen jutalom a’ száz vigyázó, és pálezázó vagy azzal fenyegető Pallérnál A hegyedjai szüret mindig nagy szertartássed, vidám mulatságokked járt, igazi népünnepély volt, kivált ha szép őszben történt. A szüret kezdete mindig Simon-Juda nap, október 28. volt. Erről a pa- taki uradalom intézője Fáy Ferenc 1792-ben így tudatta az újhelyieket: " ... A’ Szüretet 28. octobris akarom meg ereszteni ... Biró Uram doboltas- sa ki, hogy senki a szüret közönséges meg eresztése előtt ... szedni ne bátorkodjon, külömben a’ Hegyekre rendelendő fel vigyázok meg fogják zá- logolni, vagy minden Termésestől az Uraság Majorjába bé hajtani ... (ti. a korábban szüretelőket) ,"10^ A korai szüretelőket szigorúan megbüntették, így járt 1764-ben Heffer Ferenc tokaji lakos, aki "határidő előtti szüretelés" miatt elvesztette a "megszűrt hat hordó borát", hiába hivatkozott arra, hogy a jégverés miatt koráb- 107 ban kellett szednie. Kivétel volt 1739-ben, mikor a nagy pestisjárvány miatt már szeptember 15-től megengedték a szüretelést és november 1-re be kellett fejezni, mert " ... valaki penigh november 1-re maga szőllőjét megh nem szedi tovább való tartáshoz ne: bízzék, mert tellyességgel el fog veszni terméssé... " szólt a megyei körlevél.*®® A szedők napszámbérei a XVII. században 12 dénár volt étkezés nélkül, a gyermekeké 8-9 dénár, a nőké élelmezéssel 6 dénár. A XVIII. században 12-13 dénár, a gyermekszedőknek 9 dénárt fizettek, kivételesen hóban, fagyban, sárban, esőben szüretelők kaptak 14—15 dénárt, mint pl. 1726— 214
