Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hőgye István: Szőlőmunkák és munkabérek a Hegyalján a XVII-XVIII. században
VINCELLÉREK ÉS JÖVEDELMEIK Mindenféle szölömunkában fö irányító, közvetlenül vezető, a munkáért mindenben felelős a vincellér volt, aki mai értelemben vett a gyakorlat által képzett szakmunkásnak tekinthető. A vincellér fogadta fel a szakmányosokat, ő készítette el a munkabeosztást, közvetlenül irányította, jelenlétével, saját munkájával vezette és ellenőrizte a szőlőművelést,. borkészítést. Ez bizalmi munkakör is volt, felelősséggel és számadási kötelezettséggel járt. Összekötő volt a munkáltató és a munkás között, olyan tisztség, amely gyakran apáról, fiúra szállt, egy uradalmon belül öröklődött. Az összes szőlőmunkás bérénél magasabb volt a vincelléreké, holott ők maguk nem végezték a szőlők nehéz munkáit pl. a kapálásokat, a szakértelmüket ismerték el a munkáltatók a magasabb bérrel. A vincellérek ragaszkodtak is állásukhoz, nagyon féltették a gazdájuk bizalmának elvesztését. Jellemző, hogy amikor a törökök feldúlták a Hegyalja déli mezővárosait, a lakosság elmenekült, de tavaszra, a szőlőmunkák kezdetére a vincellérek visszatértek, mivel, ahogy Babotsay Izsák Tárcái város jegyzője írta 1698ban; " _. Veszélyben is vissza jöttek az derék Vintzellérségnek siros 73 kontzát nem akarván másnak átengedni ... " A vincellér munkájától sok függött, nagyon sokat tehetett a gazda, de a munkások i avár a. kárára is, néha szinte meghatározó szerep jutott egy-egy vincellérnek, egy-egy nagybirtokos vagy város bortermelésének fellendítésében. Mivel a földesúr, gazda alkalmazottja volt, elsősorban annak javára dolgozott, intézkedett, néha törvénytelenül is, különösen, ha munkást kellett szerezni, biztosítani és megtartani a legjobb munkavégzéshez. Ellenük, törvénytelen eszközeik meggátolására az alábbiakhoz hasonló utasítások, fel- _ hívások, határozatok születtek, mint amelyet 1751-ben Lőrincz György főszolgabíró küldött szét: "Nemes Vármegye sokszori kemény parantsolati ellen Hegyallyai Helységekben levő némelly Vinczellérek az Munkások bérét a- vagy napi számját Máriással kezdették fizetni, meliy miatt mind az Uraknak, mind a Contribuensseknek Szőllejek mive Ítélésében nem kevés hátra maradás és pénz vesztegetés által okozandó károk következtek ... Tiltom minden Helységbeli Vinczelléreket akik ne talán vakmerő bizodalommal mago- _ kát magok Urokban vetik reménségeket azt vélvén, hogy az Tekintetes Nemes Vármegye büntetését el kerüllik az illy vakmerő bizakodó szófogadatlan embereket tömlöczbe vettetem ... a Tekintetes Nemes Vármegye súlyát megh tap asz tally ák, mert ebben más módot nem találtatott a Tekintetes Nemes Vármegye — Nem azt visgálom kicsoda kezdte az Máriással való fizetést, hanem ki tanulom azt mellyik Vinczellér az, ki Máriással, vagy 204
