Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
század első felére tette építését különösen szokatlan téglaméreteire hivatkoz- 93 va. Ezt fogadta el bizánci ritusra utaló patrociniumára tekintettel Bálint Sán94 dór is. Ezzel szemben Kozak az első templomot egyenes szentélyzáródá-» sára tekintettel a XIII. század közepére datálta, bár nem zárta ki, hogy előt, , 95 te egy kisebb, tálán felkönves apszisu templom állt itt. Amennyiben a Demeter-templom valóban csak a XIII. század közepén épült volna, akkor ez teljesen kizárná a korábbi főesperességi templommal való azonosítást, és a vártemplom koraisága mellett szólna. A fentiekben a föesperesi templomot ettől függetlenül is a vártemplommal azonosítottuk, a Demeter-tempjom építését mégis a tatárjárás előttre (ha nem is a XI. sz. első felére) helyezzük. E mek lett szól patrociniuma, továbbá az, hogy mind a terjedelmes várban, mind pe*< dig a suburbiumban kellett templomnak lennie. Az egyeneszáródású templomok ,96 késői keletkezését sem latjuk bizonyítottnak. A Szent Demeter-tempiom első, ásatásilag igazolható templomát a XIV. század elején háromhajós csarnoktemplommá alakították át, majd a XIV. század végén új kórust és a nyolcszög három oldalával záródó új szentélyt kapott. A XV. század közepén teljesen új építkezésre került sor. A régi templomot lebontva tőle keletre a régi szentély helyén épült fel az új sz enté lykörülj áros csarnoktemplom, a régi szentély , , 97 mellett álló tornyot azonban meghagyták. A Palánk, a tulajdonképpeni Szeged város, az egyetlen alföldi település 98 volt, amely a XIII. század közepén királyi városprivilégiumban részesült. „ , 99 * Feltehetően mar korán hetivásár jogot élvezett, és ezt tarthatták hétfőn. Évi vásárjogáról nem maradt fenn adat, 1499-ben kapott évi vásárjogot a szegedi Lathran utca Luca napra, és ugyanakkor háromnapos hetivásár jogot is csütörtöktől szombatig. Későbbi feljegyzés ezt az évi vásárt "barum vásárnak" , , , * , ÍOO nevezi, azaz a szegedi állatvasarrol van szó. Mivel Lathran utcának, he» lyesen Latorján-térnek a Vár és a Palánk közti szabad térséget nevezték a tiszai rév kikötőjénél, ez az adat azt jelenti, hogy ezen a gazdaságilag oly fontos területen is település keletkezett piactérrel, ÍOI A Palánkot nem övezték 102 , fallal. A nevét adó palánkot ugyan egyesek Zsigmond-korinak tartják, de ez nem igazolható. A törökkorig valószínűleg csak árok övezte a várost, a vá„ „ 103 ros arkara maradt is fenn adat. A harmadik várossejt központja kb. 500 m-re esett a Vártól északra. Ez a Felszegednek, Felsőszigetnek (ez is mutatja, hogy szigeteken épült a város), később Felsővárosnak nevezett település egy nagyobb és több kisebb szigeten alakult ki, plébániatemplomát Szt.Györgyről nevezték. Egy XVII. század végi alaprajz kéthajósnak ábrázolja, de formája alapján (a déli hajó hosz- szabb, mint az északi) eredetileg nyilván háromhajós, félköríves szentélyzáródású templom lehetett. Romjaira a XIX. században iskola épült, amelyet 104 , , , 1905-ben elbontottak. Közelében állt a mocsár szélén az 1318-ban alapított 17
