Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
S zt.Miklósról elnevezett domonkos kolostor. Ez az egyesek szerint a tatárjárás idején (l24l) elpusztult 1225-ben említett Szt.Miklósról nevezett bencés apátság helyén épült, a bencés monostor azonban az újabb kutatás szerint nem Szegeden állott, így a domonkosok létesíthették először a Szt.Miklós templomot.1(^8 Az újkori térképek alapján úgy tűnik, hogy a két templom között a városon keresztülhaladó legfontosabb észak-déli irányi* út hosszúkás négyszög formában kiszélesedett,^^ de ha a tér formája esetleg nem is menne vissza a középkorra, a felszegedi piacteret akkor is csak itt keres - hetnénk. Ide kell ugyanis helyeznünk az 13 27-30 tájt említett "superior foritn"- ot108 annak ellenére, hogy a Pelsösziget hetivásár engedélye (csütörtökre) csak 1431-ből származik. Az engedély Szeged városa Pelsösziget nevű helyének (locus) szól/^9 amiből arra következtethetünk, hogy a városhoz tartozott ugyan de ezen belül valamiféle különállással rendelkezett. Érdekes, hogy a Palánk és a felszegedi templomok mindhárma a keleti egyházban különösen kedvelt patrociniumot viselt.11*“* A negyedik várossejt délre esik a vártól. Központja a Vártól kb. 1,5 km, a Demeter-templomtól 1 km-re esik. Alszeged, a későbbi Alsóváros egy 1422- es adat szerint saját bíróval és tanáccsal rendelkezett.111 Ha a XVIII. századi térképeknek hihetünk, ennek a városrésznek az alaprajza eltért a másik kettőtől, mivel halmaztelepülés jellege inkább az ú.n. kertes városokkal ro- 112 konította. Peltűnő, hogy plébániájára annak ellenére nem maradt fenn a - dat, hogy saját tanácsa volt. Pedig ez a település is megelőzte a tatárjá - rást. A kutatás ugyanis egybehangzóan Alszegeddel azonosítja azt a sze - gedi "terra"-t, amelyet Euphrosyne királyné adott 1193 előtt a székesfehér vári johannitáknak egy kikötővel együtt. E.bből feltételezik, hogy az itteni 113 S zt.Péter-ispotály, Alszeged temploma, a johanmták alapitasa volt. Az innen származó kőemlékek alapján a templom építését a XIII. század első fe„ 114 , , , . „ lére, még a tatárjárás előttre teszik. A johanniták valószínűleg a tatárjárás után veszíthették el itteni birtokukat, amely önálló várossá fejlődött és a XV. század közepén egyesült Szegeddel. 1458-ban ugyanis Mátyás király megerősítette a szegedi polgárok kegyúri jogait a Demeter és a György 115 plébániák, valamint a Péter és az Erzsébet ispotályok felett. A Szt.Péter- ispotály helyére építették az obszerváns ferencesek Havi Boldogasszonyról elnevezett ma is álló templomukat, valamint kolostorukat, Cesarini bibo- ros legátus 1444-ben rendelte el a szegedi ferences kolostor áltadását az obszervánsoknak, ez azonban nem történt meg. Az obszerváns Kapisztrán János ezért 1455-ben a várnagy házában szállt meg Szegeden. Míg a király 1450-ban még a Szt.Péter-ispotály kegyuróságában erősítette meg a várost, addig a következő év elejéi» hetivásár engedélyt szerdara, valamint 105 ÍR
