Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Ács Zoltán: Kísérletek a Várday vagyon megszerzésére (Egy XVI. századi háramlási per története)
gyónt. Kérik a királyt, hogy ne vigye őket perbe, továbbra is a legnagyobb hűséggel fogják szolgálni. A király azonban nem hatódott meg a könyörgő levélre, de mivel a Várdayak továbbra is vonakodtak átadni a vagyont, Ist30 vanffy Miklós perbe idezte okét. A perre 1589-ben került sor, de addig még néhány jelentős esemény történt, amelyekről röviden szólnánk. Egy, a leleszi konventben őrzött okmány szerint, amelyet Eckhardt Sán- , 31 dór idéz, 1586 októberében Losonczy Anna magának követelte Várday Katalin gyámságát, tehát férje sikertelen kísérlete után ő próbálkozott meg a Várday vagyon megkaparintásával. Ez az okirat Szokoly Miklóssal folytatott perét tartalmazza, melynek során Losonczy Anna azzal érvelt, hogy ő vér szerint sokkal közelebbi vérrokona Várday Katának, és nem tűri, hogy az árva jószágainak gondja és gyámsága távolabbi rokonok kezén maradjon. Egy adat utal arra, hogy Ungnad csak megszerzett valamit a Várday jószágból. Ezt abból a levélből tudjuk, amelyet Várday Kata férje, Telegdy Pál 1589. július 16-án keltezett Ecsedről a kisvárdai házban tartózkodó feleségének, azzal az utasítással, hogy azt másolja le, és küldje el Losonczy 32 Annának. Ebben a levélben említi Várday Kata, hogy "az ki kevés jószágot szegén meghalt bódog emlékezetű Ugnot uram elvött vala tülünk és azután sok fáradsággal, költséggel, törvinnyel visszavett Szakoly uram...", en33 gedje át véglegesen neki. A Várdayak garami (Zemplén m.) és szentmártoni (Szabolcs m.) porciójáról volt szó, amit "a hitvány asszony", azaz Lo-_ sonczy Anna, nem hajlandó átengedni neki, s hogy annak visszavételét meg34 akadályozza, fegyvereseket is küldött oda. A másik fontos, említésre méltó esemény Várday Katának Telegdy Pállal kötött házassága. E házassággal ugyanis Várday Kata felszabadult a gyámság alól, amely a magyar jog értelmében lányoknál mindaddig tartott, amíg férjhez nem mentek. A házasságkötés után, a gyámság megszűnésével ke~ rült sor arra az egyezségre, amely Várday Kata és férje, valamint Szokoly Miklós között jött létre, melynek értelmében a házasság alkalmával a Szokoly által bírt Kisvárda és tartozékai Várday Katát illető részének átadásával megegyeznek.35 Szokoly az egyezség után is Kisvárda várában maradt. Erről tanúskodik egyik levele, amelyet 1596. augusztus 14-én írt Várdáról Telegdy Pálnak, és Báthori Istvánnak 1599-ben Várday Katához írott levele, amely egyben a vallási ellentétekről is tudósít. A levélben többek között ez áll: "közhirel e- sek ertenem, hogi az ördög nem lehetet az k. batianelküll ZokoLi Miklós nélküli... ugi ertem papista papot akar oda zallitani ez okáért iry felölle 37 avagi izeny mentöl hamarab érthessen igazé neme." Ezek után térjünk vissza ismét a perre, amelyre - mint említettük -, 1589-ben került sor Eperjesen, Istvánffy Miklós nádori helytartó jelenlétében. 36 180
