Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Ács Zoltán: Kísérletek a Várday vagyon megszerzésére (Egy XVI. századi háramlási per története)
A Várdayakat, Katalint és Szokoly Miklóst nemes Szentiványi Mihály képviselte, mit* a kincstárat a korábban már említett Perekedy Miklós."*^A. Várday- ak védekezésének két fö pontja volt. Azt állították, hogy ók nem bárók és nein mágnásuk, tehát nem főrendek, ami azt jelenti, hogy a háramlási jót* rájuk nem vonatkozik. Ugyanakkor a kincstár nem perelheti ókét Várday Mihály jogán, mert ót Várday János három hónappal túlélte. A kincstár szerint a Várdayak igenis mágnások, Várday Mihály királyi főpohárnok volt, s a törvényekben is a mágnások között szerepelt, (itt jegyezzük meg, hogy már Mohács előtt is megkülönböztették a hivatalt viselő igazi bárókat (veri barones) azoktól, akik hivatalt nem viseltek. Az igazi- , „ 39x bárok közé tartozott többek között a poharnokmester is. ) A kincstár ezert jogosan perel Várday Mihály jogán, mert bár az igaz, hogy Várday János túlélte őt, de az ő kezeiben egy pillanatig sem volt a birtok, hanem az Mi„ . . . 40 haly jogán szállott jelenlegi birtokosaira. A több napig tartó tárgyalás után a következő ítélet született: A Várdayak igenis főnemesek, ezért velük szemben a háramlási jog érvényesíthető. A bíróság mégsem ad helyt a keresetnek, mert Várday Mihály nem örökös „ , , „ . , . . 41 nélkül halt el. A kincstár csak uj perrel érvényesítheti jogát. Az ügynek ezzel még nem lett vége. Istvánffy 1590-ben felhívja a leleszi konvent figyelmét arra, hogy szólítsa fel Várday Katalint és Szokoly Miklóst a koronát illető Várday javak átadására. A Várdayak azonban ennek a felszólításnak sem tettek eleget, mire a konvent a királyi kúria elé idézte ő- két.42 A per további kimenetelét nem ismerjük, de az biztos, hogy a Várday vagyon Várday Katalin és örökösei kezén maradt. 181
