Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
északi részén az egyik későbbi városkapu közelében állott a SztJakab templom. Egy 1240-es oklevél szerint eredetileg a betegek és szegények ellátására szánt ispotály volt, ekkor azonban már világi papok kezén találjuk. Egy városrész tartozott hozzája, ennek azonban nem volt önálló szervezete, ha. „ 30 nem valószínűleg a mellette fekvő Olasz utcai község része volt. A patrocinium a zarándokjellegre utal, és mivel a X1I-XIII. században magyarorszá31 giak is megfordultak Compostellában, az elnevezés világos. Szt Jakabtól délre, talán már az Olasz utcában állott a ferencesek 1260-ban már említett és 32 egy custodia központjául szolgáló kolostora. Tekintve, hogy a ferencesek általában város szélére szorultak, nem tartjuk kizártnak, hogy azért jutottak centrális helyre, mert egy korábbi más célt szolgáló templomot kaptak meg. E mellett szól a patrocinium, Boldogasszony is, hiszen az volt Eger egyet - len Mária-titulusu temploma, pedig ez a patrocinium igen elterjedt a korai Magyarországon. A káptalansor városrész Szt.Katalin-kápolnája korát nem ismer... 33 „ „ „ „ juk. A Harangozó utca SzUDemeterrol elnevezett plébániatemplomát először 34 1297-ben említik. A tulajdonképpeni város plébániatemplomát Szt.Mihályról nevezték. Ez a piactértől messzebb,. délkeletre állott, 1310-ben fordul elő e35 lőször. A város északnyugati szögletében állott az ágostonrendi remeték 1346-ban először említett SzUMiklósról elnevezett kolostora. Róla nevezték el „ „ 36 Eger egyik sajat községgel rendelkező városrészét. Ez megint csak arra enged következtetni, hogy talán itt is megelőzte egy plébánia a kolostort. Almagyar S ztj^ászló-templomát 1331-ben építik, vagy átépítik, ehhez is tartozott 37 , , , # 38 ispotály. Tihamér plébániáját Kozma- es Damjanrol nevezték. Ilyenformán Egerben 1241 előtt egy kb. 2-2,2 km átmérőjű körön belül esetleg kilenc templom esetében (János, István, Péter, Jakab, Mária, Demeter, Mihály, Miklós és Kozma-Damján) valószínűsíthető a tatárjárás előtti fennállás. Feltűnő a patrociniumok közt a keleti rítusra utalók viszonylag nagy száma, ami egyesek szerint talán az itt letelepülő magyarság (illetve a hozzájuk csatV „ 39 lakozott kabar törzs) bizánci eredetű kereszténysegere utalna. A templomok körül kialakuló települések csak lassan olvadtak össze, a közöket talán részben tudatos telepítésekkel töltötték be. Erre utal biztosan az Újváros, és talán a Szabadhely városrész, de amennyiben az újkori várostérképeknek hihetünk, az ott felismerhető szabályosabb vonalvezetésű utcák is. Érdekes következtetésekre lehet jutni az Egervölgy agglomerációja távolabbi falvaiból is. Az egri települések egyikéből, az Olasz utcából indulhatunk ki. A középkori magyar nyelvben "olasz" alatt latinusokat, eredetileg elsősor- 40 ban vallonokat értettek. A község neve biztosan, de esetleg a templom Ja- kab-tituiusa is latin lakosságra utal. Nos, adatok vannak arra, hogy az Eger- völgyben latinosok éltek sajátos szervezetben, hiszen még a XIV. század első felében is említik a Comes vallis Agriensis-t, aki a hozza tartozó összes 11
