Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
hospesszel és gallicusszal rátámadt a királyi kamaraispán embereire.^1 Az egri völgy vallonjai Liège kornyékéről jöttek, és még a XV-XVI. században is az ottani nyelvjárást beszélték. Állítólag a XI. században költöztek Ma •13 gyarországra, bár vannak akik a beköltözést a tatárjárás utánra teszik. Nézetünk szerint a betelepülésnek meg kellett előznie a XIII. századot, mert a későbbi betelepültek már jelentős ú.n. üospes-kiváltságokban részesültek, 43 ezt pedig itt nem lehet kimutatni. E mellett szol az is, hogy Egertől alig ÍO km-re északkelet felé említenek 1275-ben Noszvaj mellett egy akkor már , „ , . . .. 44 elpusztult, tehat nyilván tatarjaras előtti Olaszi nevű falul, ami nyilván kapcsolatban lehetett a szomszédos Eger-völgyi vallon településtömbbei. Az Eger-völgyi települések egyike különben megőrizte francia eredetű nevét : Tálya. (Taille=irtvány.) Az Egertől északra eső Felnémet ( Németi=néme- tek falva) viszont német telepekre utal.^^* Úgy tűnik tehát, hogy az egri völgy agglomerációját még a tatárjárás előtt vallon és német hospesek idetelepítésével hozták létre a püspökök. így tehát magyar (v.ö. a XI-XII. századi temetőket és talán a bizáncias patrociniumokat)^ ‘ és idegen telepesek helységei váltogatták egymást. Eger tehát igen különös településtipust képezett. A város területén, valamint tőle északra és délre az Eger-völgyben viszonylag kis területen egy tucatnyi több-vagy kevesebb kiváltsággal rendelkező helység állott. Ez a terület szinte teljesen szőlő monokultúrából élt meg, de mindenesetre gabona, , , 48 behozatalra szorult, ami az Eger-völgyet egy tagabb körzet piacava tette. Ehhez járult még a püspöki székhely, mint fogyasztó hatása. A területileg széteső agglomeráció tömörülése azonban a középkor végéig nem következett be, így egyrészt Felnémet, Tálya, Makiár fejlődése, másrészről a városfalakon belüli, ill. a külvárosi települések önállósága végeredményben akadályozta Eger erőteljesebb városiasodását. Ehhez nyilvánvalóan az egyhá, , 49 zi földesúr "divide et impera" módszere is hozzájárult. 2. VÁC. Más jellegű egy szintén Alföld-széli püspöki székhely, Vác. , , , , , 50 Ugyancsak Szt.István alapította, de mar uralkodása vege fele. Van ugyan forrás, amely egy csodás esemény elbeszélésével kapcsolatban I. Gézához (1074-1077) köti az alapítást. E szerint mind a Máriáról nevezett székes- egyházat, mind a Péternek szentelt kőkápolnát ez a király építtette volna, ez a szövegrész azonban a Szt.Péter-kápolna érdekében készült interpoláció. Az interpolátor a királyi alapítású egyházak jogaiban akarta ugyanis ez 51 utóbbi templomot részesíteni. Kétségtelen, hogy IX.Bonifác papa 13ö9-ben, 1399-ben és 1400-ban felsorolván azokat az egyházakat, amelyek a megyés püspöki joghatóságtól exemptiot élvezve közvetlenül az esztergomi ersek u52 Iá tartoztak, a vácit is említi* Az irodalom ezt a vari "német varos' b/l. 12
