Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)

Madarász György: A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 1956-os ellenforradalomtól a konszolidáció befejezéséig

A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM HELYZETE BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN AZ 1956-OS ELLENFORRADALOMTÓL A KONSZOLIDÁCIÓ BEFEJEZÉSÉIG1

MADARÁSZ GYÖRGY

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1,2 millió katasztrálís hold területével az ország második тезу éje, hazánk mezőgazdasági területének 7,5%-át teszi ki.2

A megye felszabadulás utáni fejlődésének alapvető meghatározója az iparosítás volt, amely elsősorban a Sajó völgyébe koncentrálódott, de a megye többi részén is számottevő eredményei voltak. Az iparosítás gazdasági és társadalmi struktúrára gyakorolt hatásai közül a témával összefüggésben hármat emelünk ki.

Az egyik, hogy az ipartelepítés — különösen a Sajó völgyében - erősen lecsökkentette — az északi járásokban egyébként is kevés — a mezőgazdasági művelésre kedvező adottságú területet. A másik az iparosítás munkaerő-elszívó hatása, ami a mezőgazdaságban dolgozók számának jelentős csökkenését eredményezte.

Az ipari és mezőgazdasági kereső népesség számának alakulása a megyében 1956 és 1960 között.3

Ev

Keresők

Keresők az összkeresők százalékában

összesen

iparban

mezőgazd.

ipar

mezőgazd.

1956

281 105

72 662

145 792

25,8

51,8

1960

355 585

125 078

122 665

35,1

34,4

A mezőgazdasági munkaerő elvándorlása az egyéb lehetőségek mellett döntő mértékben az iparba irányult. Ez egyik fő összetevője volt annak az eredménynek, hogy 4 év alatt az ipari keresők abszolút értékben és százalékos arányban is túlhaladták a mező- gazdaságban dolgozókat.

Az e folyamatot előidéző objektív és szükségszerű tényezőkön kívül az 1956 előtti hibás politikai gyakorlat is ebbe az irányba hatott. Ez a társadalmi mozgás egy nagy számú kétlaki réteg kialakulásával járt együtt, amelyet nem lehetett figyelmen kívül hagyni a mezőgazdaság szocialista átszervezése során.

Harmadszor: a számban és politikai súlyában is egyre erősödő munkásosztály magatartása, segítségnyújtása az átszervezés időszakában.

A mezőgazdaság — az ipar mellett a másik alapvető népgazdasági ágazat — az 50-es évek közepén a kereső lakosságnak mintegy felét foglalkoztatta. Ezen a területen mélyreható gazdasági, társadalmi változásokat a felszabadulás utáni földosztás indított el.

285